Idősebb felnőtteknél a traumás agysérülés (TBI) összefüggésbe hozható a stroke, a demencia, az epilepszia és a Parkinson-kór (PD) magasabb előfordulási arányával.

Az amygdala transzkraniális mágneses stimulációja ígéretes eredményeket mutatott poszttraumás stressz szindróma kezelésében.

A NAD+ szint helyreállítása a betegség késői stádiumában is képes volt javulást eredményezni egér modellszervezetekben.

Új irányt adhat a mielinhüvely regenerációját célzó kutatásoknak a CEMIP-nek elnevezett enzim működésének szabályozása.

Az SCOS lézertechnológia új lehetőséget kínál az agyi véráramlás monitorozásában, ami különösen fontos stroke, vaszkuláris demencia és traumás agysérülések diagnosztikájában.

Az antikoaguláns terápia indítása vagy visszaállítása intracerebrális vérzést
követően nagy körültekintést és több szakma konzultációját igénylő döntéshozatal nyomán történhet. Ennek során a tromboembolizációs rizikó, az agyvérzés típusa határozza meg, hogy vérzés után is alkalmazható-e tartós antikoaguláns kezelés – ha igen, annak időzítése döntő jelentőségű. Az orális antikoagulálás során a direkt orális antikoagulánsok preferálandók.

Az új megközelítés egérmodellekben nem a plakkok eltávolításával, hanem a vér-agy gát védelmével fejti ki hatását.

A liquor vizsgálata számos, központi idegrendszert érintő állapot diagnosz­tikai eszköze. A lumbálpunkció sürgős indikációi közé tartozik a központi idegrendszeri fertőzés vagy a subarachnoidealis vérzés gyanúja. A liquor vizsgálata nem feltétlenül diagnosztikus értékű, de hasznos lehet más neu­rológiai állapotok értékelésében. 

Igazolt kapcsolatot találtak három gyakori szív- és érrendszeri betegség és a kognitív károsodás fokozott kockázata között.

Úgy tűnik, hogy az emberi agy több eltérő memóriamásolattal dolgozik. Egy adott emlékképet három különböző helyen tárol, és ezeket eltérő módon hívja elő.