Az AVPR1a receptor szelektív aktiválásával javíthatók lehetnek az autizmusban szenvedő betegek szociális készségei anélkül, hogy a beavatkozás fokozná az agressziót.

Egy új tanulmány szerint az emberi agysejtek evolúciója összefüggésben állhat az autizmussal és a neurodiverzitással.

A korai gyermekkorban diagnosztizált autizmus genetikailag és lefolyásában is eltér a későbbi életszakaszban azonosított autizmustól, ami megkérdőjelezi azt a felfogást, hogy ez a neurológiai zavar egyetlen, egységes rendellenesség.

Az orvosok és kutatók továbbra is foglalkoznak az autizmus eredetével kapcsolatos, bizonyítatlan és cáfolt állításokkal – legfőképpen azzal, hogy a vakcinák és a szülés előtti acetaminophen-használat növelheti a rendellenesség kockázatát.

Az autizmus szakértői élesen bírálták a Trump-kormányzat jelentését, amely szerint a szülés előtti acetaminophen-használat és az oltások növelhetik az autizmus kockázatát, és hogy egy 25 évvel ezelőtt a piacról kivont gyógyszer kezelheti a rendellenesség tüneteit.

Valószínűleg azért aluldiagnosztizált az autizmus a lányok körében, mert a fiúktól eltérő tünetekkel és súlyossággal jelentkezik.

Egy nagy exom-szekvenálási vizsgálatban nyolc olyan gént azonosítottak, amelyek mutációi összefüggésbe hozhatók a szkizofrénia kialakulásával.

Új kutatások szerint a társbetegségekkel szövődő figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD) kétszeresére növelik a szkizofrénia kockázatát.

 Az Egyesült Királyságban végzett egyik kutatás szerint az, hogy a figyelem­hiányos hiperaktivitás-zavarban (ADHD) szenvedők várható élettartama rövidebb, elsősorban a nem megfelelő ellátásuknak tulajdonítható. Koreai kutatások pedig azt mutatták, hogy a társbetegségekkel szövődő ADHD kétszeresére növeli a szkizofrénia kockázatát.

Az Orvostovábbképző Szemle jelen lapszámának neurológiai szimpóziuma, amelyet az olvasó kezében tart vagy képernyőjén olvas, megint telitalálat. Szó esik egy sürgős ellátást igénylő betegségről (trigeminusneuralgia), a tenziós fejfájásról, melyet a teljes népesség elsöprő többsége saját tapasztalatból ismer, és végül a szkizofréniáról, amely nemcsak híres költők (pl. Hölderlin) betegsége volt, hanem hazánkban is sok ezer beteg és család életét nyomorítja meg évekre, évtizedekre. Sokan emlékszünk József Attila híres soraira, az autizmus páratlan, verbális megjelenítésére: „A semmi ágán ül szivem, / kis teste hangtalan vacog, / köréje gyűlnek szeliden / és nézik, nézik a csillagok.”