Az akut/szubakut köhögés leggyakoribb oka a vírusfertőzés, amely álta­lában spontán elmúlik az egyébként egészséges embereknél. A krónikus köhögés (>8 hét) hátterében többnyire három alapvető ok áll: váladék­csorgás a garatban, asztma és asztmával társult szindrómák, valamint gastrooesophagealis refluxbetegség. Ha a tartós köhögési tünet oka meg­felelő diagnosztika után nem rendelhető egy adott betegséghez, akkor azt önálló betegségnek, krónikus idiopátiás köhögésnek nevezzük. Ha a célzott terápia javítja az alapbetegséget, de a köhögési tünet terápiás válasza az irányelvek szerinti kezelés ellenére is elmarad, akkor krónikus refrakter köhögésről beszélünk.

Bár az e-cigarettával kapcsolatos angol nyelvű szakirodalom egyre inkább bővül, magyar nyelven csak korlátozottan elérhetők ebben a témában gya­korló orvosok számára készült információs és útmutató anyagok. A követ­kezőkben az e-cigaretta használatának biztonságossága, epidemiológiája, egészségre gyakorolt hatásai, leszokásban betöltött szerepe és a páciensek számára nyújtható e-cigarettával kapcsolatos tanácsadás főbb szempont­jait foglaljuk össze.

A mitokondriális betegségek a leggyakoribb metabolikus betegségek. A pri­mer mitokondriális betegségek hátterében a mitokondrium örökletes funk­ciózavara áll, mely kialakulhat a mitokondriális DNS, illetve a mitokondrium működéséhez szükséges kb. 1200 nukleáris gén működési zavara következ­tében. Általában a klinikai kép multiszisztémás érintettséget jelez. A klinikai tünetek kb. 50%-ban már kisgyermekkorban jelentkeznek, de nem ritkák a fiatal felnőttkorban kezdődő variánsok sem. Jelenleg mutációspecifikus terápia nem létezik; az energiaháztartást támogató, a mitokondriális bio­genezist serkentő, a reaktív oxigéngyökök kártékony hatását kivédő, az autofágiát és az apoptózist gátló ún. mitokondriális koktélt és aerob tré­ninget javaslunk a betegek számára.

Az amerikai tizenévesek 48%-a közölte, hogy otthon vagy járművön, passzív dohányosként ő is szívja a füstöt. Bizonyos adatok szerint a passzív dohányzás egészségügyi szempontból károsabb, mint a közvetlen cigarettázás.

Nem csupán a dohányosoknak, hanem a passzív dohányosoknak is több anesztetikumra van szükségük a műtétek során.

Az American Heart Association (AHA) 2014. novemberi találkozóján Chicagóban hangzott el, hogy a marihuána füstje – passzív módon belélegezve – ugyanolyan káros a szívre és az erekre, mint a passzívan belélegzett cigarettafüst. 

A marihuána füstjének passzív beszívása éppúgy károsítja a kísérleti állatok vérereit, mint a cigarettafüsté. Az endotélfunkció akkor is romlik, ha nincs is a füstben tetrahidro-kannabinol (THC).

A szag- és ízérzékelési zavarok étvágytalansághoz, akaratlan fogyáshoz, életminő­ség-romláshoz vezethetnek. Az ízérzékelés zavarai 95%-ban inkább a szaglás, sem­mint az ízlelés károsodására vezethetők vissza. A szagláskárosodás fő okai: allergiás rinitisz, krónikus rinoszinuszitisz, felső légúti fertőzés, fejsérülés, neurodegeneratív betegség (pl. Parkinson-kór), gyógyszerszedés. A fül-orr gégészeti vizsgálaton túl fontos az I., VII., IX. és X. agyideg működésének ellenőrzése. A kognitív működések vizsgálata, nazális endoszkópia, orr- és melléküreg-CT, agyi MRI is indokolt lehet. A szagláskárosodásban szenvedők fele idővel részlegesen gyógyul. Dohányzók és férfiak körében kisebb az állapotjavulás esélye.

Egy 62 éves, ápolási otthonban kezelt beteg diszpnoéval jelentkezett az orvos­nál. Nemrég bocsátották el az intenzív osztályról, ahol uroszepszis és többszervi elégtelenség miatt kezelték. A kórházban több mint 3 hétig vérnyomás­emelőket kapott és mesterséges lélegeztetésre szorult.

A dohányfüstben eddig 69 karcinogén anyagot azonosítottak. Legismertebb károsító hatását a tüdőre gyakorolja, de a dohányfüst gyakorlatilag minden szervet károsít, például csontritkuláshoz és gyomorfekélyhez is vezethet.