Háromból két, sepsisből felgyógyult beteg újonnan kialakult testi vagy lelki károsodásoktól szenved. Kognitív deficit vagy depresszió léphet fel, nehe­zebben boldogul a beteg a mindennapi életben, romlik az életminősége, a munkaképessége csökken. Már az akut kezelés során törekedni kell a következmé­nyek korai felismerésére és kezelésére.

Egy új kutatás kapcsán felmerült, hogy a menopauza során bekövetkező ösztrogén-hiányos állapottal magyarázható, hogy a nőknél jóval gyakrabban alakul ki Alzheimer kór, mint a férfiaknál.

Idősebb korunkra gyakran feledékennyé válunk, olykor nem jut eszünkbe, mibe akartunk pár perccel korábban belekezdeni. Ez nem feltétlenül jelez demenciát: lehet az öregedés velejárója vagy más betegség, pl. depresszió kísérőjelensége. A valódi demenciát legtöbbször Alzheimer-betegség vagy agyi vérellátási zavar okozza. Tünetei lassan bontakoznak ki, de évek múl­tán az önálló életvitelt is lehetetlenné teszik. A beteg viszonylagos jólléte érdekében nélkülözhetetlen a környezet, a család támogató hozzáállása.

A korai elhízás sokrétű kóros következményekkel jár: az aorta falmerevségével, a carotis érfalvastagságának változásával és az emlékezőtehetség romlásával. Hosszú brit vizsgálat biztató eredménye, hogy a túlsúly csökkentésével az eltérések visszafordíthatók.

Egy vizsgálat, amelybe majdnem félmillió sztatint használó és ugyanennyi sztatint nem alkalmazó személyt vontak be, nem tudta megállapítani, hogy rontják-e a sztatinok az emlékezetet.

A teljes agyi sugárkezelést kapó betegek kognitív funkciói romlanak. Ezt a romlást újabb adatok szereint az Alzheimer kórban használatos donepezil bizonyosmértékig képes megakadályozni, feltehetően az emlékezetben legfontosabb szerepet játszó hipocampus acetilkolin-receptoraira gyakorolt hatása okán. 

A radioterápia (RT) sok agydaganat esetében hatásos kezelés, azonban károsan hathat a neurokognitív működésre. Az agyszövet irreverzíbilis fokális vagy diffúz nekrózisa miatt enyhe-súlyos kognitív zavarok alakulhatnak ki.

A Michigani Egyetem kutatói azt találták, hogy a demencia jeleit mutató idős emberek több mint a fele nem fordult orvoshoz ezzel a problémával. Célszerű lenne tehát az Egyesült Államokban ingyenesen biztosított rendszeres ellenőrzés keretében a kognitív állapotot is vizsgálni.

Ha napokon belül két vagy több erős ütés éri a fejet, ez gátolhatja az agysejtek cukorfelhasználását, ami ahhoz – is – szükséges lenne, hogy az agy kijavítsa a traumák miatt károsodott idegsejteket.

A Down-szindrómások agyában olyan sejtfolyamatokat mutattak ki, amelyek következtében az Alzheimer-kórra jellemző amiloid lerakódás jön létre az agyban. Ez a kutatás új terápiákat tehet majd lehetővé.