Hatnak-e a sztatinok az emlékezetkiesésre?
Egy vizsgálat, amelybe majdnem félmillió sztatint használó és ugyanennyi sztatint nem alkalmazó személyt vontak be, nem tudta megállapítani, hogy rontják-e a sztatinok az emlékezetet.
Bár a JAMA Internal Medicine online kiadásában június 8-án megjelent vizsgálat azt mutatta ki, hogy mind a sztatinok, mind a nem-sztatin lipidszint-csökkentő gyógyszerek (LLD, lipid-lowering drug) használata szorosan összefüggött az LLD alkalmazását követő 30 napon belül fellépő akut amnéziával, a szerzők arra figyelmeztettek, hogy ez egyszerűen azt is tükrözheti, hogy az LLD-t szedő személyeket gyakrabban látják orvosaik, s ezért nagyobb valószínűséggel veszik észre az emlékezetzavart.
A dr. Brian L. Storm, MPH (Rutgers Egyetem, Newark, New Jersey, USA) vezette kutatócsoport a The Health Improvement Network (THIN) adatbázis 1987 és 2013 közötti adatait használta fel. Az Egyesült Királyságban a családorvosok rutinszerűen gyűjtik a THIN adatait.
A vizsgálatban 482 543 új sztatinhasználót két kontroll csoport tagjaival hasonlítottak össze: az egyikben 482 543, sztatint nem alkalmazó személy volt, a másikban 26 484 nem-sztatin LLD-t használó személy. A csoportok nemre és életkorra nézve nem tértek el egymástól.
Elvégeztek egy másik, keresztezett vizsgálatot is 68 028 olyan betegen, akiknek akut emlékezetkiesésük volt; náluk azt vizsgálták, hogy az emlékezetkiesés előtt mennyi idővel kezdtek sztatint szedni: 30 napon belül, 31–60 nappal, 150–180 nappal vagy 270–300 nappal az amnézia jelentkezése előtt. A vizsgálatból kizárták azokat a betegeket, akiknek kórtörténetében kognitív zavar, például Alzheimer-kór vagy demencia, vagy az agyat érintő betegség, például daganat, agyi fertőzés vagy Down-szindróma szerepelt.
A sztatint szedőket és nem szedőket összehasonlítva a kutatók szoros kapcsolatot találtak a sztatin használatának elkezdése és az olyan akut amnézia között, amely a sztatin alkalmazásának kezdetét követő 30 napon belül lépett fel (korrigált esélyhányados [OR, odds ratio]: 4,4, 95%-os konfidencia intervallum [CI]: 3,01–6,41). Ezen kívül kapcsolatot találtak a nem-sztatin LLD alkalmazása és a 30 napon belüli emlékezetkiesés között is az LLD-t nem használókkal összevetve (OR: 3,60, 95% CI: 1,34–9,70).
Az esélyhányadosokat számos zavaró tényezőre nézve korrigálták; ezek közé tartozott a diabétesz, a hiperkoleszterinémia, a kardiovaszkuláris betegség, a magas vérnyomás, a stroke, a vérnyomáscsökkentők alkalmazása, az alkoholabúzus, a Cushing-szindróma, a B12 vitaminhiány és több más egészségügyi mutató.
Dr. Donna K. Arnett professzor (University of Alabama, Birmingham, USA), az American Heart Association korábbi elnöke úgy nyilatkozott, hogy a vizsgálat „azt jelzi, hogy kismértékű összefüggés van a sztatinok és az egyéb lipidszint csökkentő gyógyszerek, valamint a kognitív hanyatlás között”. Azonban ő és a szerzők is felvetették azt a lehetőséget, hogy az LLD-t szedő személyeknek több olyan egészségügyi problémájuk lehet, amik összefüggenek az amnéziával, mint az LLD-t nem használóknak. Fennáll továbbá a detekciós torzítás veszélye is, az, hogy az LLD-t szedők gyakrabban találkoznak orvosaikkal, s ezért azok nagyobb valószínűséggel veszik észre az amnéziát.
A sztatinok és amnézia kapcsolatával foglalkozó korábbi vizsgálatok ellentmondásosak voltak: volt köztük olyan, amely szerint a tartós sztatin használat javítja az emlékezetet, más vizsgálatok pedig nem találtak kapcsolatot a sztatinok és a memória között. A jelen vizsgálat szerzői nem jutottak olyan következtetésre, amely feloldaná ezt a bizonytalanságot.
Forrás: Medscape
