Adjunk-e időseknek primér prevencióként sztatint?
Csak korlátozott bizonyíték vannak arra nézve, hogy mennyire hatékony a preventív sztatin kezelés a nagyon idős emberekben. A most közölt szimulációs modell szerint az idősekre specifikus mellékhatások gyakoriságának már kismértékű növekedése esetén is több az ártalmuk, mint a hasznuk.
Ha az USA-ban minden 75–94 éves személy generikus sztatint kapott volna 10 éven át a szívinfarktus (MI) és a szívbetegség okozta halálozás primér prevenciójaként, ez költséghatékony lett volna, de csak akkor, ha a mellékhatásokat (izomfájdalom, a gyengeség és az enyhe kognitív zavar) kizárták volna.
Dr. Michelle C. Odden (Oregoni Állami Egyetem, Corvallis) és munkatársai az Annals of Internal Medicine április 21-i számában leírják, hogy hogyan használtak egy szimulációs modellt és a rendelkezésre álló, korlátozott bizonyítékokat annak megbecslésére, hogy mennyire lenne költséghatékony egy ilyen preventív stratégia a nagyon idős emberekben.
„Ha a hatásosság hasonló lenne, mint a vizsgálatokban, akkor a sztatinok költséghatékonyak lennének a primér prevencióban, azonban az idősekre specifikus mellékhatások gyakoriságának már kismértékű növekedése azt jelentené, hogy több az ártalmuk, mint a hasznuk” – írták a kutatók. „Szimulációink szerint e mellékhatások kockázatának 10–30%-os növekedése már megszünteti a kardiovaszkuláris előnyöket” – állítja dr. Odden. A közleményhez csatlakozó szerkesztőségi kommentár szerint is a vizsgálat fő tanulsága az, hogy „az alacsony költség és a jelentős potenciális előnyök ellenére a sztatinok mellékhatásainak már kisfokú növekedése is összességében ártalmassá teszi a terápiát”. A kommentár szerzője, dr. Michael W. Rich (Washington Egyetem, Saint Louis, MO, USA) úgy gondolja, hogy „az eredmények kifejezetten azt a nézetet támasztják alá, hogy ha arról van szó, hogy az időseknek primér prevencióként sztatinokat írjanak fel, akkor a kevesebb több”.
Dr. Neil Stone (Northwestern Egyetem, Chicago, IL, USA), aki elnöke volt annak a szakértői bizottságnak, amely megfogalmazta az ACC/AHA (American College of Cardiology/American Heart Association) irányelveit, azt mondta, hogy ez a vizsgálat aláhúzza annak fontosságát, hogy az idős betegnek és orvosának meg kell beszélnie a primér prevencióként alkalmazott sztatinok előnyeit és hátrányait azok alkalmazásának megkezdése előtt.
Sem a PROSPER vizsgálatban, amelyben 70–82 éves személyek vettek részt, sem a Heart Protection Study-ban, amelyben 40–80 éves betegek kaptak koleszterinszint csökkentőként szimvasztatint, nem találták jelét annak, hogy a sztatinok jelentősebb kognitív károsodáshoz vezetnének, mint a placebo. Erre vonatkozóan csak anekdotikus adatok vannak, s ezért a kérdést tovább kell vizsgálni. Ha a sztatint kapó betegben izomfájdalom vagy gyengeség alakul ki, abba kell hagyni a gyógyszer adását, és újra kell értékelni a terápiát.
Dr. Odden és munkatársai a NHANES (National Health and Nutrition Examination Survey) és a PROSPER (Prospective Study of Pravastatin in the Elderly at Risk of Vascular Disease) vizsgálat adatait használták fel annak megbecslésére, hogy mekkora a generikus sztatin terápia potenciális haszna, ártalma és költsége 2014-ben primér prevencióként alkalmazva a 75–94 éves személyekben.
A modell előrejelzése szerint, ha mindenkit sztatinnal kezelnének az USA-ban, akkor 8 millióval több személy részesülne ilyen terápiában, és 105 000 (4,3%) személyben előzné meg a kezelés a szívinfarktust és 68 000-ben (2,3%) a szívbetegség miatti halálozást. A kezelés 197 000-rel növelné a rokkantságra korrigált életévek (DALY) számát, s egy plusz DALY költsége $25 200 lenne (az elfogadhatónak tekintett maximális érték $50 000/DALY).
Az eredmények robusztusak voltak, hacsak a gyógyszer havi költsége nem haladta meg a havi $30-t, vagy a sztatinok hatásossága nem volt kisebb, mint a PROSPER vizsgálatban.
Amikor dr. Odden kutatócsoportja az izomfájdalmat, a gyengeséget és az enyhe kognitív károsodást vizsgálta, azt találták, hogy e nemkívánatos hatások relatív kockázatának 1,10–1,29-szeres növekedése semmivé tette a kardiovaszkuláris előnyöket.
Dr. Rich megjegyezte, hogy az ACC/ACH irányelvek csak két bekezdésben foglalkoznak a 75 évesnél idősebbekkel (az egyik a primér, a másik a szekunder prevencióval). Az orvosoknak figyelembe kell venniük, hogy az idősebbekben nagyobb az izomfájdalom, a fáradtság és a kognitív károsodás kockázata, s az öregedés folyamán szaporodnak a társbetegségek, valamint azt, hogy a 85 évesnél idősebbekben a magas koleszterinszint hosszabb túléléssel jár együtt.
Forrás: Medscape
