Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a palackozott víz literenként több százezer apró műanyag nanorészecskét tartalmaz.

A pandémia nem csak a SARS-CoV-2 fertőzés miatt jelent nagyobb veszélyt a várandósokra és újszülöttjeikre, hanem a világjárvány okozta anyai stressz és depresszió is károsíthatja a csecsemők egészségét.

A modern világunkat elárasztó kémiai szerek szerepet játszanak abban, hogy évtizedek óta csökken a termékenység, és a jövő generációinak egészségügyi kockázata rohamosan nő.

Bizonyítékok igazolják az endokrin diszruptorok „obezogén” hatását. A hatás a nukleáris receptorok jelátviteli útjának megváltozása révén járul hozzá a túlsúly, elhízás járványszerű terjedéséhez. Az endokrin diszruptorok káros hatása nemcsak az érintett személyeknél, hanem az utódoknál is jelentkezik. Mindez indokolja az elhízáskezelés stratégiájában az expozíció megelőzését vagy lényeges csökkentését.

Az elmúlt közel fél évszázadban a fejlett társadalmakban élő férfiak spermaszáma több, mint 50%-kal csökkent, egyelőre ismeretlen okból.

Az egyedfejlődés során kialakult ideghálózatok kb. 300 milliárd idegsejtje kémiai ingerületátvivő anyagok és elektromos impulzusok segítségével létesít kapcsolatot, „beszélget” egymással. Sérülékeny, számtalan külső hatásnak kitett hálózat ez. Az emberi magatartást, viselkedést nagymérték­ben befolyásolhatják különféle gyógyszerek, élvezeti szerek, a környezetet és az élelmiszereket szennyező anyagok, ipari mérgek. Toxikológiai cikk­sorozatunk első része a perifériás és a központi idegrendszert érő toxikus hatások formáit és pato-biokémiai mechanizmusait tekinti át.

Az endokrin diszruptorok (endocrine disrupting chemicals, EDC) olyan exogén anyagok vagy elegyek, amelyek beavatkoznak az endokrin rendszer funkcióiba. Több mint ezer anyagot neveztek meg mint lehetséges endokrin „rombolót”. Az ilyen vegyületekkel szemben védtelenek vagyunk, miközben azok szinte mindenütt jelen vannak, és egész életünkben folyamatosan ki vagyunk téve a veszélyeiknek.

Egy élelmiszer csomagolásban és egy gombaölőszerként használt anyagról derült ki, hogy visszafordíthatatlan veszélyt jelenthetnek a gyermekek fogazatára.

A 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) incidenciájának növekedésével együtt egyre nagyobb közegészségügyi problémát jelent a diabéteszes nephropathia. A környezetszennyező anyagokkal történt expozíció patofiziológiai változásokat eredményez a vesékben. A biszfenol A (BPA) egy endokrin diszruptor, melyet széles körben alkalmaznak a műanyaggyártásban, és ezt használják az élelmiszerkonzervek dobozának belső bevonataként is. Több korábbi vizsgálat azt mutatta, hogy a BPA vesebetegséggel társulhat.

Az emberi szervezet saját hormonjaival kölcsönhatásba lépő anyagok, az un. endokrin diszruptorok növelik a diabétesz kialakulásának kockázatát, ezért - különösen terhesség esetén- javasolt a kerülésük.