A közlemény átfogó képet kíván adni a szisztémás autoimmun betegségek, gyulladásos eredetű reumatológiai kórképek leggyakoribb belgyógyászati vonatkozásairól, melyekkel a szakma minden területén találkozhatunk, és kellő időben történő felismerésük jelentős szerepet játszik a betegek túlélésében.
A nyelőcső refluxbetegség (GERD) az egyik leggyakoribb gasztroenterológiai kórkép. Az alábbiakban a legújabb nemzetközi szakmai irányelvek alapján áttekintjük a GERD diagnózisával és kezelésével kapcsolatos legfontosabb gyakorlati szempontokat, amelyek jól hasznosíthatók az alapellátásban tevékenykedő háziorvosok számára.
Egy metaanalízis szerint erozív oesophagitisben szenvedő betegeknél mind a savcsökkentők, mind a protonpumpa-gátlók (PPI) enyhülést nyújtanak a placebóval összehasonlítva.
Az összefoglaló tanulmány a Helicobacter pylori (HP-) fertőzést evolúciós látószögből mutatja be, és megkérdőjelezi a fertőzéssel kapcsolatos eddigi ismeretek, klinikai összefüggések egyetemességét. Felsorakoztatja az egyes populációkban látott eltérő epidemiológiai és klinikai lefolyással kapcsolatos ismereteket, és a HP-fertőzés lehetséges kedvező aspektusait is bemutatja. Olvashatunk a krónikus gyulladások daganatkeltő hatásairól, részleteiben a gastritis és a gyomorrák kapcsolatáról, valamint az intestinalis metaplasia klinikai összefüggéseiről is.
A protonpumpagátló (PPI) szerek a savszekréció-gátlás és a gyomornyálkahártya-védelem (gastroprotectio) „aranystandardját” képezik, napjainkban világszerte, így Magyarországon is az egyik leggyakrabban felírt gyógyszercsoport. Az indokolatlanul hosszú ideig alkalmazott PPI-kezelés során, különösen időskorban a társbetegségekkel és a gyógyszer-interakciók nagyobb kockázatával is számolni kell. A korábban felmerült legtöbb mellékhatás esetében az összefüggések bizonytalanok, mivel a rendelkezésre álló adatok rendszerint retrospektív, obszervációs, epidemiológiai vagy kis esetszámú, kontrollcsoport nélküli tanulmányokból származnak.
A gastrooesophagealis reflux betegség esetében használt Montreal-definíció szerint a betegség diagnózisa minden olyan esetben felállítható, melyben a jellegzetes tünetek fennállnak, és a beteg arról számol be, hogy azok zavarják mindennapi életében – függetlenül a tünetek fennállásának időtartamától. Egy másik besorolás alapját az képezi, ha a diagnosztikai vizsgálatok a gyomortartalom visszajutását igazolják a nyelőcső felé, illetve jellegzetes vagy nem jellegzetes tünetegyüttes és/vagy szövődmények megléte bizonyítható.
A járóbeteg-ellátásban és a sürgősségi osztályokon a mellkasi fájdalom az egyik leggyakoribb akut panasz. A betegek izgatottsága, félelme lehet az instabilitás jele, de kritikus állapot előhírnöke is.
European Journal of Gastroenterology & Hepatology Magyar Kiadás XII. évf.2. szám
OTSZ Online
2008-03-01
Célkitűzés. Az akut myocardialis infarktusban (AMI) végzett felső pánendoszkópia (oesophago-gastro-duodenoszkópia [EGD]) biztonságosságának és hasznának megállapítása.
Módszerek. Azoknak a 2004 januárja és 2006 áprilisa között akut szívinfarktuson átesett betegeknek az adatait dolgoztuk fel, akik az ezt követő 4 héten belül különböző indikációk miatt EGD-re kerültek. A demográfiai adatok mellett rögzítettük az endoszkópia indikációit, eredményét és szövődményeit. A kimenetel főbb paraméterei az AMI-ban alkalmazott endoszkópia biztonságossága és haszna voltak.
Eredmények. A 85 AMI-n átesett betegnél összesen 87 EGD-re került sor. Közülük 70 személynél (83%) nem ST-elevációs, 15-nél (17%) ST-elevációs infarktust észleltek. Az AMI és az EGD között eltelt idő átlagosan 6±1,8 nap volt. A beavatkozás indikációját 38 esetben (44,7%) a felvételkor jelentkező haematemesis és/vagy melaena, 27 betegnél (31,8%) antikoagulációs kezelés kezdete után észlelt haematemesis és/vagy melaena képezte. Gyomorfekély/ erózió 30 esetben (34%), oesophago-gastricus varix 20 esetben (22%), erozív oesophagitis 17 (20%), duodenalis ulcus 11 betegnél (13%) igazolódott. Az EGD 88%-ban bizonyult diagnosztikusnak. A vérzés tekintetében fokozott rizikójú elváltozások ellátására 26 betegnél (30%) történt endoszkópos intervenció. EGD-vel összefüggésbe hozható haláleset nem volt, de 14 betegnél ismételt vérzés jelentkezett. Összesen 21 beteg vesztette életét. Közülük heten tartoztak abba a 14 fős csoportba, akiknél újbóli vérzés (50%) jelentkezett, és tizennégyen abba, akik közt ilyen nem fordult elő (p=0,008). Tizennégyen szorultak gépi lélegeztetésre, körükben a halálozási arány 43% (6/14), szemben a nem lélegeztetett betegekkel, akiknél ugyanez 17% (15/88) volt (p=0,027).
Következtetések. Az EGD biztonságos és hasznos eljárás a heveny szívinfarktusos betegeknél előforduló gasztrointesztinális vérzés diagnosztikájában és ellátásában, és lehetővé teszi az antikoagulációt illető döntéseket is. Az újbóli vérzés és a gépi lélegeztetés igénye ezen betegek körében kedvezőtlen prognosztikai tényező.
European Journal of Gastroenterology & Hepatology Magyar Kiadás IX. évf.4. szám
OTSZ Online
2005-07-01
Háttér és célok. A Helicobacter pylori gastrooesophagealis reflux betegségben betöltött szerepe nem tisztázott. Jelen vizsgálatunk célja a cagA-pozitív és -negatív H. pylori törzsek prevalenciájának megállapítása gastrooesophagealis reflux betegségben.Módszerek. Összesen 108, dyspepsiás, peptikus fekélyes vagy erozív gastritises/ duodenitises beteget (50 férfi/58 nő; átlagéletkor 50,3 év) soroltunk két kategóriába. Az elsőbe a reflux nélküliek, a másikba a reflux oesophagitisesek kerültek. Utóbbi kórkép súlyosságát négyfokozatú skálán rögzítettük. Valamennyi esetünkben felső gasztrointesztinális endoszkópiát végeztünk antrumbiopsziával. A H. pylorit szövettani vizsgálattal, ureaz-teszttel és polimeráz láncreakcióval (PCR) mutattuk ki. A cagA státust a gyomorbiopsziás mintában PCR-rel határoztuk meg.Eredmények. Refluxbetegek esetében a H. pylori fertőzés összprevalenciája 68,6%, nyelőcsőbetegség nélkül 70,2%-os volt (p=0,862). A két csoport között nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a cagA-pozitív törzsekkel történt fertőződés vonatkozásában sem (31,4% illetve 40,4%, p=0,332). H. pylori fertőzés II–IV-es fokozatú reflux-oesophagitis esetén ritkább (36,4%), mint I. fokú oesophagitis mellett (77,5%) (p=0,009). A II–IV-es fokú reflux-oesophagitis esetén ritkább a cagA-pozitív H. pylori törzsek kolonizációja a gyomorban (0%), mint I. fokú oesophagitisben (40%) vagy a kontrollcsoportban (40,4%).Következtetés. A gyomor H. pylori által történő kolonizációjának, különösen a cagA-pozitív törzsekkel való fertőződésnek, védő szerepe lehet a gastrooesophagealis reflux betegség súlyosabb formáival szemben.
European Journal of Gastroenterology & Hepatology 2004, 16:643–647
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.