Az endokrin diszruptorok révén megzavarják a hormonrendszer működését az ultra-feldolgozott élelmiszerek, ami növeli a betegség kialakulásának kockázatát.

A szakirodalmi áttekintés a pszichiátriai zavarok – köztük a leggyakrab­ban előforduló depresszió – és a táplálkozás minősége közötti kapcsolatot mutatja be az agy–bélmikrobiom (ABM) rendszer közvetítő szerepének ismertetésével, egyben alátámasztja az étrendi beavatkozások jelentőségét a depresszió kezelésében.

A mikroműanyagok növelik a stroke és a szívinfarktus kockázatát, de ami igazán érdekes, hogy a rizikónövekedés mértékében óriási eltérés van férfiak és nők között.

Nagyon rövid idő, mindössze néhány nap alatt megváltozik az anyatej zsírsavprofilja, ha hús helyett húshelyettesítőt fogyaszt az édesanya.

Bár közvetlenül az időskori esendőség kockázatát nem növelik az ultra-feldolgozott élelmiszerek, az izomerő megőrzésében fontos a helyes táplálkozás.

A 117 éves korában elhunyt asszony bélmikrobiom-mintái egy évtizedekkel fiatalabb emberéhez hasonlítottak.

Az elhízás, a 2-es típusú diabétesz és a rákbetegség szinkron terjedése fel­veti ezen népbetegségek metabolikus és genetikai összefüggéseit, amelyek igazolása elősegítheti a közös terápiás támadáspontok felismerését, és metabolikusan-molekulárisan összehangolt, személyre szabott, kombinált kezelések tervezését.

Az ultrafeldolgozott élelmiszereket jelentős mennyiségben fogyasztók között megemelkedik a gyulladást jelző hs-CRP marker szintje.

Állatkísérletek során nagyon kedvező hatást mutatott a zöldtea-kivonat a testtömeg csökkentésében és több metabolikus funkció helyreállításában.

Az azonos kalóriatartalmú étrendek közül az ultrafeldolgozott élelmiszerek nemcsak a spermaminőséget rontják, hanem más funkciókat is megzavarnak.