Az obezitás krónikus, progresszív, visszatérő, de kezelhető komplex beteg­ség, amely a testzsír kóros mértékű felszaporodásával és diszfunkciójával jár. A diszfunkcionális zsírszövetben kialakuló enyhe, krónikus gyulladás metabolikus, kardiovaszkuláris, biomechanikai és pszichoszociális követ­kezményei jelentősek. Fontos, hogy ma már nemcsak a testtömegindex, hanem a testösszetétel, a zsigeri elhízás mértéke, a társuló betegségek, a szövődmények és a funkcionális állapot is értékelendő a terápiás stratégia megválasztásához. Jelen közlemény áttekinti az obezitás epidemiológiáját, patofiziológiáját, annak elsősorban endokrin és genetikai okait, az obezitás legfontosabb endokrinológiai következményeit, valamint a jelenleg rendel­kezésre álló kezelési lehetőségeket.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

A vibráló, lenyelhető tabletta a gyomor feszülését érzékelő receptorok stimulálásával kelti a jóllakottság érzését, így új módszer lehet az elhízás megelőzésére.

Egy vizsgálat szerint a kalóriamentes, vagy alacsony kalóriatartalmú édesített ital fogyasztása nem változtatta meg az étvágyhoz vagy a táplálékfelvételhez kapcsolódó glükóz- és hormonszintet.

Az előrehaladott malignus daganatos betegségben szenvedők több mint felénél kialakul az összetett anyagcsere-változásokkal járó cachexia szind­róma. A cachexia jellemzője a súlyvesztésen túl, a zsírveszteség és az izom­tömeg vesztése. A rosszindulatú daganatos megbetegedéssel járó cachexia ellátása sokat fejlődött az utóbbi évtizedben. A cachexiás beteg megfelelő ellátásához szükséges multidiszciplinális folyamatban az egészségügyi rendszer szinte minden résztvevőjének fontos szerepe van, hiszen más-más ponton kapcsolódnak be a beteg ellátásába.

A daganatos lesoványodás a tumoros betegek halálának továbbra is egyik igen fontos oka.

A szénsavas víz fogyasztása növelheti az étvágyat és ezáltal elhízáshoz vezethet, e megállapítást azonban számos jogos kétely övezi. 

Túlpörgetett, napi 24 órában működő társadalmunkban nincs mindenkinek lehetősége a rendszeres, nyugodt éjszakai alvásra. Ez az egészségre is kihat, hiszen a megzavart vagy a túl rövid idejű alvás növeli pl. az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a valószínűségét. A tanulmány a napi életritmusnak, illetve az alvás időtartamának és minőségének a metabo­likus egyensúlyra gyakorolt hatásairól számol be a legújabb tudományos eredmények alapján.

A gyomortartalom távozása betegségek kapcsán gyors vagy elhúzódó ürülésben nyilvánul meg. Ez a dysrhythmia a beteg gyermekek mintegy 50%-ánál következményes kórformákkal, például hányással, hasmenéssel, illetve azok káros utóhatásaival járnak együtt, amelyek befolyásolják az anyagcserét, a gyógyszerelést, ezáltal a beteg gyógyulási esélyeit jelentősen rontják. A közlemény célja a fiziológiás és patológiás gyomorállapot élettani hátterének, a vizsgálati módoknak és a terápiás lehetőségeknek bemutatása.

Egy görög tanulmány szerint az étkezés előtt elszívott cigaretta az étvágyszabályozó ghrelin hormon szintjének csökkentése révén mérsékli a kalóriabevitelt.