A nem-obstruktív azoospermia (NOA) kezelésében lipid nanorészecskék közvetítik a spermiumtermelést beindító mRNS-t.

Cél: Az urológiai daganatok (uroteliális karcinóma – UC, vesesejtes karcinóma – RCC, prosztatarák – PCa, csírasejtes heredaganatok – TGCT) immunterápiás (IO) fejlődésének át­tekintése, fókuszálva a legújabb vizsgálatokra, kombinációs stratégiákra és a 2025-ös irányelvek üzeneteire.

Módszerek: A 2024–2025-ben publikált randomizált, fázis II–III-as vizsgálatok, nemzetközi irányelvek és biomarker-ve­zérelt megközelítések áttekintése.

Eredmények: UC-ben az enfortumab vedotin+pembrolizumab kombináció áttörést hozott, új elsővonalbeli standarddá vált, míg a fenntartó és adjuváns immunterápiák is megerősödtek. RCC-ben IO–TKI és IO–IO kombinációk hosszú távú túlélési előnyt mutatnak, az IO utáni IO stratégia azonban kérdésesnek bizonyult. PCa-ban az immunterápia hatékonysága főként bi­omarker-vezérelt alcsoportokra (MSI-H/dMMR) korlátozódik, míg TGCT-ben a ciszplatinalapú kezelés maradt standard, az IO-k szerepe további vizsgálatokban kerül értékelésre.

Következtetések: Az immunterápia 2025-re az UC és RCC terápiás bázisává vált, metasztatikus és kuratív kezelések­ben is. PCa és TGCT esetén az immunterápiás lehetőségek kísérleti fázisban maradtak, de a kutatás intenzíven zajlik új kombinációkkal és biomarker-vezérelt stratégiákkal.

Magy Onkol 69:461-470, 2025

Jó eredményeket hozott a nexiguran ziclumeran génterápiás kezelés a ritka, örökletes betegség terápiájában.

A kapcsolat pontos leírása terápiás célpontokat kínál olyan alvászavarok kezelésére, amelyek metabolikus szindrómákkal vagy neurodegeneratív betegségekkel hozhatók összefüggésbe.

A szédülés hátterében számos különböző etiológiájú kórfolyamat állhat, ezért differenciáldiagnosztikája összetett. A panaszok sok esetben megszüntethetők, ha a diagnózis helyes és a megfelelő kezelést alkalmazzuk.

Sikeresen gátolja a melanoma adaptációs stratégiáját egy kombinált kezelés.

A rosszindulatú heredaganatot kialakító csírasejtek már igen korán észrevehetők a módszerrel.

Az örökletes hematológiai malignitásokat (HHM) genetikai heterogenitás, csökkent penetrancia és változó expresszivitás jellemzi. Bár egy-egy gén érintettsége ritka, a csíravonal-eltérések becslések szerint a hematológiai malignitások 5–10%-ában lehetnek jelen. Fiatal életkorban történő diagnózis, pozitív családi anamnézis vagy több malignus megbetegedés (beleértve a citotoxikus kezelések után fellépő mieloid neopláziákat) esetén az örökletes háttér valószínűbb, az örökletes esetek részaránya eléri a 13–21%-ot. A csíravonal-fókuszú tumoranalízis az örökletesség lehetőségét klinikai gyanújelek nélkül is felvetheti. Átfogó génpanelek vagy teljesexom-szekvenálás alkalmazása a csíravonali kóroki variánsok detektálási arányát akár 20% fölé is emelheti. HHM esetében a perifériás vérből vagy csontvelőből vett minták genetikai profilja mind a szomatikus, mind a csíravonali variánsokat tartalmazhatja. A csíravonal-eredet megerősítéséhez tehát a hematopoetikus sejtektől mentes minták (például hajhagyma vagy fibroblaszttenyészet) szükségesek. A HHM azonosítása jelentős klinikai következményekkel járhat, különösen az allogén őssejt-transzplantáció időzítése, a donor választása, illetve kondicionálás és utánkövetés szempontjából. A genetikai szűrés és tanácsadás alapvető fontosságú a prediszpozícióval rendelkező betegek és családtagjaik interdiszciplináris gondozásában.

Magy Onkol 69:61–72, 2025

A születéskor várható élettartam folyamatosan növekszik, melynek hatásá­ra az idősek aránya világszerte fokozatosan emelkedik. Az öregedés során a hipotalamusz-hipofízis tengely működése módosul, ezáltal az endokrin és a metabolikus folyamatok többrétű változása észlelhető. A fiziológiás és patológiás eltérések megítélése, kezelése ezért egyes esetekben nagy kihívás a klinikusok számára. Ebben a cikkben az életkorral járó hormonális eltéréseket, a hipotalamusz-hipofízis és endokrin mirigyek különböző ten­gelyeinek, a kalcium- és csontanyagcsere, valamint a glükózhomeosztázis életkorral összefüggő változásait tárgyaljuk.

A prosztata (dülmirigy) a férfiak egyik belső nemi szerve, amelynek váladé­ka az ondó részeként táplálja a spermiumokat és elősegíti azok mozgását. Gesztenyeméretű, mirigyes szerv, ami a húgyhólyag alatt, a húgycsövet körülölelve, a végbél előtt helyezkedik el. Gyulladása, duzzadttá, érzéken­nyé válása bármely életkorban előfordulhat, kezelése a betegség típusa és tünetei alapján történik.