A nyugalmi állapotban, vagyis feladatvégzés nélküli agyi aktivitás során mért idegi mintázatok jelentősen eltérnek a menopauza különböző szakaszaiban.

Az obezitás krónikus, progresszív, visszatérő, de kezelhető komplex beteg­ség, amely a testzsír kóros mértékű felszaporodásával és diszfunkciójával jár. A diszfunkcionális zsírszövetben kialakuló enyhe, krónikus gyulladás metabolikus, kardiovaszkuláris, biomechanikai és pszichoszociális követ­kezményei jelentősek. Fontos, hogy ma már nemcsak a testtömegindex, hanem a testösszetétel, a zsigeri elhízás mértéke, a társuló betegségek, a szövődmények és a funkcionális állapot is értékelendő a terápiás stratégia megválasztásához. Jelen közlemény áttekinti az obezitás epidemiológiáját, patofiziológiáját, annak elsősorban endokrin és genetikai okait, az obezitás legfontosabb endokrinológiai következményeit, valamint a jelenleg rendel­kezésre álló kezelési lehetőségeket.

Összefüggés mutatható ki a szív-érrendszeri állapot és a csonttörések megemelkedett kockázata között a menopauzát követő időszakban.

A cukros üdítők fogyasztása főleg a nők körében növeli a súlyos depresszió kialakulásának kockázatát.

Az AVPR1a receptor szelektív aktiválásával javíthatók lehetnek az autizmusban szenvedő betegek szociális készségei anélkül, hogy a beavatkozás fokozná az agressziót.

Egy közvetlenül a hüvelyszöveten alkalmazható, hormonmentes hidrogél enyhítheti a menopauzával összefüggő hüvelyszárazságot és a fájdalmat.

A kapcsolat pontos leírása terápiás célpontokat kínál olyan alvászavarok kezelésére, amelyek metabolikus szindrómákkal vagy neurodegeneratív betegségekkel hozhatók összefüggésbe.

Az azonos kalóriatartalmú étrendek közül az ultrafeldolgozott élelmiszerek nemcsak a spermaminőséget rontják, hanem más funkciókat is megzavarnak.

Az orvosok és kutatók továbbra is foglalkoznak az autizmus eredetével kapcsolatos, bizonyítatlan és cáfolt állításokkal – legfőképpen azzal, hogy a vakcinák és a szülés előtti acetaminophen-használat növelheti a rendellenesség kockázatát.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.