Néhány ismert biomarker mérésén alapuló pontrendszer alapján becsülhető lehet a diabeteses és prediabeteses betegek 5 éven belüli szívelégtelenség kockázata.

A 0/1 órás, magas érzékenységű kardiális troponin méréssel gyorsan és biztosan eldönthető, kit kell infarktus gyanújával felvenni a sürgősségi osztályokra.

Perkután coronaria-intervención (PCI) átesett betegek közel 6–8%-a tartós orális antikoaguláns (OAC) terápiában részesül pitvarfibrilláció (AF), mechanikus műbillentyű vagy vénás trombózis miatt. Ezeknél a betegeknél a stentimplantáció és az ischaemiás rizikó csökkentése miatt pluszban alkalmazott kettős trombocitaaggregáció-gátló kezelés a vérzésrizikót az OAC-hoz képest akár 2-3-szorosára is megnövelheti.

European Heart Journal, 2017

A pitvarfibrilláció az agyvérzés és a szisztémás embolizáció fontos kockázati tényezője. Az orális antikoagulánsok alapvetően csökkentik a thromboemboliás események kockázatát, azonban növelik a vérzés előfordulását. Ezért az orális antikoaguláció pitvarfibrilláló betegekben abban az esetben lehet előnyös, ha sikerül megtalálni az egyensúlyt az ischaemiás stroke kockázatának csökkentése és a súlyos vérzés kockázatának növekedése között.

Lancet, 2016

Egy gyógyszer-indukált rabdomiolízis során (az akut szívizominfarktus után nagyon specifikusan és nagyon gyorsan szabaddá váló) troponin I aspecifikus emelkedését észlelték dán kutatók.

A szívinfarktus gyanúja esetén diagnosztikus értékű izomfehérje szérumszintjének ismételt mérése egy új vizsgálat szerint panaszmentes pácienseknél is jelezheti a későbbi szívelégtelenség, infarktus, szívhalál esélyét.

Svéd sürgősségi orvosok több mint 14 000 mellkasi fájdalommal jelentkező betegnél nagy érzékenységű troponin assay-t végeztek, és negatív eredmény esetén – ha az EKG-n sem voltak iszkémiás jelek – gyakorlatilag minden betegben kizárható volt a szívinfarktus.