Egy 12 hónapos, kifejezetten a középiskolások igényeire szabott mentálhigiénés program sikeresen csökkentette a depressziós tüneteket.

Ha most azt várja bárki is, hogy rendőrként konkrét tanácsokkal tudok szol­gálni azzal kapcsolatosan, hogy egy orvos, pedagógus vagy szülő honnan veszi észre, hogy a gyermeke vagy bármilyen hozzátartozója droggfüggő, csalódni fog. Nincsenek konkrétumok. Éppen ezért a Budapesti Rendőr-főkapitányság egy teljesen és merőben más, új drogprevenciós előadás­sorozatot készített.

A San Franciscói tapasztalatok azt mutatják, hogy az ízesített elektromos cigaretta betiltása a hagyományos cigaretta felé terelheti a tiniket.

Érdekes módon a floridai fiatalok körében az asztmás fiatalok nagyobb arányban vállalják a dohányzással járó egészségügyi kockázatot, mint az asztmában nem szenvedő kortársaik.

Az USA középiskolás diákjai körében egyre kevesebben és egyre később kezdenek nemi kapcsolatot.

Korlátozni kell a fiatalok hozzáférését az e-cigarettákhoz is – vallják az amerikai gyermekgyógyászok. 

A gerinc felnőttkori degeneratív betegségeinek megelőzéséért a gyermek- és iskoláskorban igen sokat tehet a szülő és az iskola, óvoda. A gyermekorvosok a szülőkkel érintkezve sokat segíthetnek nemcsak abban, hogy otthon ügyeljenek a prevencióra, de még abban is, hogy a szülők várják el a testnevelőktől a speciális tartásjavítás minden tanuló részére történő rendszeres alkalmazását.

Az allergiás megbetegedések a leggyakoribb 18 év alatti tünetegyüttesek közé tartoznak az USA-ban évek óta. Míg a légúti allergiák gyakorisága változatlan, a bőrallergiák előfordulása kifejezetten, az ételallergiáké csekélyebb mértékben nő. Korai diagnosztikájuk és a hatékony beavatkozások a fizikális és mentális állapot javításán túl a gyermekek életminőségét és teljesítőképességét is előnyösen befolyásolhatják.

A felső légúti betegség (allergiás nátha) és az alsó légúti megbetegedés (asthma) közötti kapcsolat régóta a szakemberek figyelmének középpontjában áll. A legfrissebb kutatások epidemiológiai és terápiás rokonságot tételeznek fel az allergiás nátha és az asthma között. Az újabb eredmények is hozzájárulnak a két kórkép kórélettani összefüggéseinek pontosabb megismeréséhez. A korszerű ismeretek birtokában eredményesebb lehet e betegségek kezelése és megelőzése. Számos megfigyelés arra késztette a légúti betegségek kutatóit, hogy az allergiás náthát és az asthmát egységes légúti kórképnek (allergiás rhinobronchitis, krónikus allergiás légúti betegség, kombinált allergiás nátha és asthma szindróma) tekintsék. Az „egy légút” hipotézis fontos üzenete, hogy az allergiás nátha gondos kivizsgálást és erélyes kezelést igényel az asthma kialakulásának megakadályozása céljából, illetve hogy az allergiás nátha megszüntetését az asthma terápiájának szerves részévé kell tenni. Epidemiológiai tényezők A nátha és az asthma kapcsolatát epidemiológiai vizsgálatok sora támasztja alá. Öt nagy – gyermekek, középiskolások és felnőttek bevonásával lefolytatott – vizsgálat áttekintése1 alapján az asthma előfordulási gyakorisága rhinitis hiányában 3,6–5%-ra, rhinitis jelenlétében viszont 10,5–32%-ra tehető. A Brown University hallgatói körében 23 éven át végzett követéses vizsgálatban2 allergiás nátha mellett 10,5%-ban alakult ki asthma, míg rhinitis hiányában csupán 3,6% volt ez az arány. Az allergiás nátha tüneteinek enyhülése az asthmás tünetek javulásával jár együtt, a rhinitis jeleinek súlyosbodásakor pedig az asthma tünetei is makacsabbak.