A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egy összefoglaló kifejezés, amely olyan tüdőbetegségeket jelöl, ahol a levegő áramlása korlátozott. COPD-s betegeknél a fizikai aktivitás bevezetése és fenntartása kihívásokkal teli, mivel a betegség jelentősen nehezíti a légzést. Ugyanakkor a rendszeres testmozgás valójában javíthatja a COPD tüneteit. Ebben az áttekintésben a fizikai aktivitás klinikai hatásait tárgyaljuk, beleértve a komplex kardiopulmonális rehabilitációt is.
Egy viselhető okoseszközt automatizált algoritmusokkal kombináló eszköztár lehetővé teszi a betegség paramétereinek passzív nyomon követését a sclerosis multiplexben szenvedőknél.
Hiába a jól képzett e-beteg, az általa használt valid okos egészségügyi eszköz, ha nem tud kihez fordulni a kapott adatokkal. Az e-orvos az, aki ezeket az adatokat elfogadja, és ezt a kezelésben használja is. A közlemény azt is bemutatja, hogyan támogatja az e-beteget és az e-orvost a németországi, finanszírozott egészségügyi applikációkat ajánló Diga rendszer, vagy az Egyesült Királyságban működő Orcha, illetve egy hazai innováció, az e-Beteg Bár.
A terheléses próbákat régóta használjuk kórállapotok felfedésére és a maximális oxigénfelvevő képességet tükröző kardiorespiratorikus fittség megítélésére. Ezek közül az egyik legegyszerűbb, veszélytelen és népszerű teszt a 6 perces járás-futás kórházfolyosón, sportpályákon, fedett sportlétesítményekben, parkokban egészséges és sportoló személyek, különböző betegségekkel, kórállapotokkal bajlódók részvételével. Az egészséges emberekre, illetve az egyes kórállapotokra vonatkozó életkorfüggő normálértékek rendelkezésre állnak.
A Qser az a személy, aki okoseszközökből nyert adatok alapján hoz maga döntéseket, az egészségét illetően – ha a nyert adatok alapján változtatott – önellenőrzést is végez. A Qser-lét viszontagságai és buktatói jól érzékeltethetők a kalóriamérést automatizmusokkal végző okoseszközök kapcsán.
Egy új kutatás szerint idősebb felnőttek körében a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) kockázatának csökkenése már a korábban széles körben hangoztatott napi 10.000-nél kevesebb lépés megtétele esetén is jelentkeznek.
Az osteoarthrosis az ízületi porc mennyiségi és minőségi károsodásával jellemzett degeneratív ízületi megbetegedés, mely a porcon túl érinti a subchondralis csontot, az ízületi tokot, a környező lágyrészeket és izmokat. A betegség lefolyása progresszív és funkciókárosodáshoz, rokkantsághoz vezethet. A nemzetközi szakirodalomban a kórfolyamat elnevezése az osteoarthritis, mely a gyulladás szerepére is utal a patogenezisben.
Az arthrosis konzervatív kezelésében leggyakrabban fájdalomcsillapító és/vagy gyulladáscsökkentő szereket és porcprotektív készítményeket alkalmazunk. Utóbbiak közül a nem denaturált II-es típusú kollagénről bebizonyosodott, hogy egyaránt képes befolyásolni a kórkép progressziójára jellemző immunológiai és direkt porckárosító eseményeket is. Az elmúlt hónapokban a fokozott tudományos érdeklődés jeleként számos közlemény látott napvilágot, mely e kollagéntípus effektivitását állatkísérletekben és humán vizsgálatokban is elemezte. Ezek közül kettő kerül a következőkben szemlézésre.
Egy több mint 2000 résztvevős vizsgálatban kimutatták, hogy a napi legalább 7000 lépés gyaloglás középkorú felnőtteknél akár 70%-kal is csökkentheti a halálozást.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.