A Wilson-kór a genetikai betegségek között egy viszonylag gyakori, kezelés nélkül fatális kórkép, azonban az időben megkezdett terápia segítségével az esetek nagy részében a hepatológiai, illetve neuropszichiátriai tünetek progressziója megállítható, sokszor tünetmentes állapot érhető el. Ebben a közleményben kiemelünk néhány fontos gyakorlati kérdést. Röviden összefoglaljuk a gyakorlati és orvostörténeti szempontból lényeges állo­másokat is.

A nem alkoholos zsírmájbetegség a leggyakoribb krónikus májbetegség, amely szoros patogenetikai kapcsolatban áll az inzulinrezisztenciával, a 2-es típusú diabetesszel, az obesitassal és a metabolikus szindrómával. A betegségspektrum a tiszta steatosistól a steatohepatitisen és fibrosison át a cirrhosisig és a hepatocellularis carcinomáig terjed. Progresszív formája a nem alkoholos steatohepatitis. Három nemzetközi májkutatási társaság szakértők és betegszervezetek bevonásával a nómenklatúra és a definíció megváltoztatása mellett döntött. Új kategóriaként a különböző etiológiájú steatosisok átívelő (overarching) elnevezésére a steatoticus májbetegség megjelölést ajánlották. A nem alkoholos zsírmájbetegség helyett a meta­bolikus diszfunkcióval társult steatoticus májbetegség terminust fogadták el. Végeredményben az új nómenklatúra és a diagnosztikai kritériumok széles körű támogatást kaptak, nem stigmatizálók, javítják a betegségtu­datosságot és segítik a betegek ellátását.

Megdöbbentő mértékű nemek közötti különbséget találtak a zsírmáj okozta mortalitás kockázatában, amely nők esetén kétszer akkora, mint a férfiaknál.

Egy új, orálisan alkalmazható AOC3-gátló sikeresen csökkentette a gyulladást jelző biomarkerek szintjét nem-alkoholos szteatohepatitiszes betegeknél.

Egy közismert lipidcsökkentővel kombinált antitest-gyógyszer konjugátum hozhat áttörést az HER2-pozitív emlőrák kezelésében.

A nem alkoholos zsírmájban (NAFLD) szenvedők rezisztens keményítőfogyasztása akár 40%-kal csökkentheti a máj a máj trigliceridszintjét, valamint a májkárosodással és gyulladással összefüggő májenzim-szinteket.

A génterápia folyamatosan fejlődő speciális kezelési eljárás. Módszere a be­tegségért felelős hiányzó gén pótlása, a genetikai információ átíródását gátló tényezők kiiktatása, a kórosan működő gén kiütése, és különféle gén­szerkesztési eljárások. A közlemény a neurodegeneratív és neuromuscularis betegségek génterápiás lehetőségeit ismerteti.

Az FDA engedélyezte az adagraszib alkalmazását KRA-mutáns nem-kissejtes tüdőrák kezelésére: a szotoraszib után ez a második szer a KRAS-mutáció terápiájában.

A fázis 2b B-Clear vizsgálatban a bepirovirszen hatásosnak mutatkozott a hepatitisz B vírus kimutathatatlan szintre csökkentésében.

Az FDA engedélyezte a HBV fertőzött, kompenzált májbetegségben szenvedő 12 éves és idősebb gyermekek számára a tenofovir-alafenamid (Vemlidy) alkalmazását.