Korunk népbetegsége a stressz, így igen gyakoriak az ezzel együtt járó problémák, a szorongás, az alvászavar, illetve a vegetatív idegrendszer zavarainak következményei (kardiovaszkuláris problémák, krónikus fájda­lom, hormonzavarok stb.). Nem véletlen, hogy a benzodiazepinek napjaink legelterjedtebb gyógyszerei közé tartoznak, elsősorban nyugtató és altató hatásuk miatt.

Az ötvenes évek lelkes – és ígéretes – szakmai vizsgálódásai után a klas­szikus pszichedelikumok a hatvanas években kikerültek az utcára, és kö­zel négy évtizedig ott is maradtak. A kétezres évek elején megindult ún. „pszichedelikus reneszánsz” eleinte az illegális használatot érintette, de hamarosan neves egyetemek és kutatóhelyek újra vizsgálataik fókuszába helyezték ezeket az ellentmondásos vegyületeket. A közlemény röviden áttekinti a pszichedelikumok történetét, hatásmechanizmusát és terápiás lehetőségeit.

Rendszeresen keresnie kell a kulcsait? Nyugodjon meg, szakértők szerint a kulcsok elkeverése nem jelez súlyos memóriavesztési problémát.

A legújabb tanulmányok szerint a magány agy- és szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoz és erősen növeli a demencia kockázatát is.

A koronavírus-fertőzés szövődményei:
Alkoholizmus, dohányzás, szerhasználat
„Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra” - Weöres Sándor

Az FDA engedélyezte a Noven Pharmaceuticals vállalat Secuado (azenapin) bőrre helyezhető tapaszát, amely a szkizofrénia kezelésére szolgál.

Sokféle pszichés és szociális megterhelés jár együtt a daganatos betegsé­gekkel és azok kezelésével, nemcsak a betegek, de a családtagok számá­ra is. Ugyanígy sokfélék a követelmények az optimális pszichoonkológiai ellátással kapcsolatban. Az ellátásnak hatásosnak, betegközpontúnak, minőségbiztosítottnak, mindenütt elérhetőnek, korszerűnek és megfizet­hetőnek kell lennie.

A társastáncot a legtöbb ember kedveli, olcsó, nem kívánja egészségügyi személyzet közreműködését. A pszichés jó közérzet előmozdítása mellett az általános kardiorespiratorikus és motoros fittség megszerzése/meg­tartása érdekében, időskorban a testi és szellemi hanyatlás fékezésére, elesésmegelőzésre, a Parkinson-kór lassítására, a szociális kapcsolatok javítására igyekeznek felhasználni.

Megtisztelő az egész tüdőgyógyászati szakma számára az, hogy az Orvostovábbképző Szemle rendszere­sen kiemelt terjedelmet szentel egy-egy lapszámában a pulmonológia aktuális kérdéseinek. Az aktuális lapszám több tüdőgyógyászati témájú közlemény ma­gyar fordítását kínálja, neves magyar szakemberek kommentárjaival kiegészít­ve. A lap népszerű az orvosok körében, így a társszakmák képviselői olvashatják ezeket az írásokat. Nagy jelentőségűnek tartom ezt a tényt, hiszen komoly veszélyt rejt magában az, hogy az orvosi szakmák a nehezen kezelhető információdömping súlya alatt kissé befelé fordultak.

Az egészségügy átfogó átalakulás előtt áll, ami alapvetően alakítja át az ellá­tórendszer szerkezetét, működését és a szereplők viselkedését. A technoló­giai fejlődés lesz a változások egyik hajtóereje, de a finanszírozási kényszer átalakítja a biztosítási rendszert és átrendezi a felelősségi viszonyokat is. A gyógyítás egyre inkább kollektív tevékenység lesz, és az Evidence Based Medicine szemléletet kiegészíti az együttműködési kényszer (Cooperation Based Medicine). A gyógyítási tér és az egészségfelelősség kitágul a beteg felé, mindez új alapokra helyezi az orvos-beteg viszonyt. Ebben az írásban – néhol szándékoltan kontúros elrajzolással és szimplifikációval – ezekre a változásokra próbáltam felhívni a figyelmet.