Bőrre helyezhető tapasz szkizofrénia kezelésére
Az FDA engedélyezte a Noven Pharmaceuticals vállalat Secuado (azenapin) bőrre helyezhető tapaszát, amely a szkizofrénia kezelésére szolgál.
- Zavart állapotok jogi vonatkozásai az általános orvosi gyakorlatban
- A szkizofrénia betegségmodelljének változó koncepciója
- Kannabinoidok használatának lehetőségei a pszichiátriában
- Aripiprazolra váltás nem ront a betegek állapotán
- A szkizofrénia gyógyszeres kezelése a finanszírozási protokoll figyelembevételével
- A második generációs antipszichotikumok a szkizofrénia hosszú távú kezelésében, különös tekintettel az affektív tünetekre
- A terápiás célok eltérő preferenciái frissen diagnosztizált szkizofrén betegek körében
- A szkizofrénia új kockázati tényezőjét azonosították?
- A megélt tapasztalat segít másoknak a gyógyulásban
- Pozitív EMA-ajánlás a szkizofrénia elleni brexipiprazolra
Az FDA október 16-án engedélyezte a Secuado transzdermális tapaszt (hatóanyag: azenapin) forgalmazását (kérelmező: Noven Pharmaceuticals). A tapaszt naponta egyszer kell felhelyezni, és egész nap egyenletes gyógyszeradagolást biztosít. Ez az első ilyen jellegű készítmény a szkizofrénia kezelésére, és az engedély bejelentésének hírére a Hisamitsu Pharmaceutical Co. Inc. leányvállalatként működő Secuado részvényeinek értéke azonnal 22%-os emelkedést mutattott.
A hatóanyagról (azenapin)
A Secuado hatóanyaga, az antipszichotikumok közé tartozó azenapin (ATC kód: N05AH05) hatásmechanizmusa nem teljesen ismert. Receptor farmakológiája alapján azonban az azenapin a hatásosságát feltehetően a D2- és 5-HT2A-receptorokra gyakorolt kombinált antagonista hatásának köszönheti. Az azenapin klinikai hatásosságához hozzájárulhat még a más receptorokra, így például az 5-HT1A, 5-HT1B, 5-HT2C, 5-HT6, 5-HT7, D3, valamint az α2-adrenerg receptorokra gyakorolt hatás is. Az azenapin nagy affinitást mutat a szerotonin 5-HT1A, 5-HT1B, 5-HT2A, 5-HT2B, 5-HT2C, 5-HT5, 5-HT6 és 5-HT7-receptorokhoz, a dopamin D2, D3, D4 és D1-receptorokhoz, α1 és α2-adrenerg-receptorokhoz és hisztamin H1-receptorokhoz, és mérsékelt affinitást a H2-receptorokhoz. In vitro vizsgálatokban az azenapin ezeken a receptorokon mint antagonista működik. Az azenapinnak nincs értékelhető affinitása a muszkarin kolinerg receptorokhoz. Klinikai vizsgálatokban az azenapin alkalmazásával járó, leggyakrabban jelentett gyógyszer okozta mellékhatás az aluszékonyság (szomnolencia) és a szorongás volt, és súlyos túlérzékenységi reakciókat is előfordultak. Ezen felül viszonylag gyakran jelentkeztek akaratlan mozgások (tardív diszkinézia) különösen az arc és a nyelv izmaiban, és a hatóanyag vérnyomásemelkedést, bizonyos esetekben pedig vérnyomáscsökkenést okozott. Ennek megfelelően a készítmény fekete dobozos figyelmeztetést tartalmaz, mely az idős, demenciával asszociált pszichózisban szenvedő betegeknél történő alkalmazás tilalmára hívja fel a figyelmet a fokozott kockázatok miatt. Az azenapin hatóanyagot korábban elsősorban nyelv alatti tabletta formájában alkalmazták (Sycrest, 5 mg-os szublingvális tabletta) felnőttek mérsékelt vagy súlyos mániás epizódjainak kezelésére bipoláris affektív zavar I-es típusában.
Klinikai vizsgálatok
Az FDA a Secuado (azenapin) engedélyét a HP-3070 elnevezésű randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollos fázis III, összesen 616 szkizofréniában szenvedő beteg bevonásával végzett klinikai vizsgálat (NCT02876900) adatai alapján adta ki. A Secuado placebo tapaszokhoz képest statisztikailag jelentős javulást eredményezett a 6 hetes kezelési időszak alatt a PANSS (Positive and Negative Syndrome Scale, pozitív-negatív tünetskála) skálán, valamint a másodlagos végpontként alkalmazott CGI-S (Clinical Global Impression-Severity) pontszám is kedvező hatást mutatott.
A Stanley Kay és munkatársai által 1984-ben kidolgozott PANSS skála három alskálából tevődik össze, egyik a pozitív, a másik a negatív, a harmadik pedig a globális tételeket tartalmazza, ahol minden tétel 1-7 között pontozható (1 esetén a tünet nincs jelen, 7 esetén a tünet extrém súlyosságú). Az összesen 30 tételt egy körülbelül 30-40 perces, a beteggel folytatott beszélgetés során értékelik, de segítségül szolgálhatnak a családtagok és az elsődleges ellátásban dolgozók beszámolói is. A módszer közzétételekor Kay az alábbi átlagpontszámokat adta meg 101 felnőtt, szkizofréniában szenvedő beteg vizsgálatát követően: pozitív skála: 18,2; negatív skála: 21,01; globális skála: 37,74. (Mivel a tételekre azok hiánya esetén is 1-et és nem 0-át ad a pontozó orvos, az összesített skálán mindenki legalább 30 pontot ér el).
A CGI (Clinical Global Impression, Klinikai Globális Összbenyomás) skála egy három elemből álló, megfigyelő általi pontozást alkalmazó módszer, amelyet igen elterjedten használnak a pszichiátriában. A pontszámok szintén 1-7 között adhatók, akárcsak a PANSS esetében, itt azonban az első rész a betegség súlyosságát (severity) mérő CGIS, a második a globális benyomást vagy változást (change) mérő CGIC, a harmadik részben pedig a valamilyen gyógyszer alkalmazása esetén bekövetkező terápiás válasz értékelésére kerül sor.
A szkizofréniáról
Maga a “szkizofrénia” szó görög eredetű, szó szerinti fordításban „hasadt elmé”-t jelent. Ez azonban nem azonos a köznyelvben használt „többszörös személyiséggel” vagy „tudathasadással”, szkizofréniában a különböző mentális funkciók (pl. gondolkodás, érzelmi élet, viselkedés) közötti „hasadásról” lehet inkább beszélni. A szkizofrénia ún. spektrumbetegség, azaz különböző súlyosságú, változatos tünetekkel járó betegségek csoportját foglalja magában. A leggyakrabban észlelt tünetek érintik a gondolkodást, érzékelést, figyelmet, az érzelmi-akarati életet, a viselkedést, és ezekhez gyakran társulnak jelentős szociális és foglalkozási zavarok is. A szkizofrénia rendszerint fázisokban kialakuló betegség, tünetei leggyakrabban (a betegek 20-40%-ánál) fiatal felnőttkorban (férfiak esetén jellemzően 15-25 éves, nők esetében 25-35 éves korban), jelentkeznek, de későbbi életkorban is kezdődhetnek. Nőknél kritikus a gyermekszülés és a változás kora. A szkizofrénia kialakulásában genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. A világon minden társadalomban, kultúrától függetlenül a népesség mintegy 1%-át érinti. A rokonságban előforduló megbetegedés esetén a veszélyeztetettség a rokonsági fokkal arányosan nő. A szkizofrénia kialakulásával összefüggésbe hozható környezeti tényezők közé tartozik pl. a lakókörnyezet, a droghasználat és születés előtti stressz hatása. Kábítószerek közül elsősorban a kannabiszt (marihuána) hozzák összefüggésbe a szkizofrénia kialakulásával.
A szkizofrénia tünetei meglehetősen változatosak, többféle felosztásuk ismert, leggyakoribb a pozitív (hallucinációk, téveszmék, bizarr/rendezetlen viselkedés) illetve negatív tünetekre (érzelmi élet elszegényedése, motiváció hiánya, szociális távolságtartás) történő felosztás. A betegség tüneteinek hátterében mai tudásunk szerint főként a dopamin és szerotonin neurotranszmitterek (és néhány, ezek szabályozásában részt vevő molekula) különböző agyterületeken való egyensúlyeltolódása áll. A betegség szakaszokban (ún. shubokban) zajlik. A pozitív tünetek felismerése általában nem okoz gondot, a szkizofrénia negatív tünetei azonban sokszor lappangva, lassan alakulnak ki, így laikusok számára sokszor összekeverhető a depresszióval, azonban attól lényegesen különbözik, ezért fontos, hogy a beteg vagy családja mielőbb szakember segítségét kérje. A betegség természetéből adódóan a páciensek sokszor nem ismerik fel, hogy betegek, ill. tagadják a betegségük létezését (betegségbelátás hiánya). Ilyenkor is fontos azonban, hogy mielőbb megfelelő kezelésben részesüljön a beteg, mert minél hosszabb idő telik el kezeletlenül, annál inkább romlanak az esélyek a felépülésre.
A szkizofrénia gyógykezelése többrétű, de a legfontosabb kezelési módja mai tudásunk szerint a a dopamin szintjét módosító antipszichotikus gyógyszeres kezelés. Többféle antipszichotikum ismert, léteznek első- és második generációs gyógyszerek. A korszerű antipszichotikumokkal a pozitív tünetek túlnyomó része megszüntethető, és a negatív tünetek jelentős része is javítható. A gyógyszeres kezelés mellett a legtöbb esetben szükség van pszichoterápiás kezelésre is, melynek különböző formái használatosak. A támogató terápiák mellett az egyik legfontosabb a betegek pszichoedukációja (felvilágosítás a betegségről, tünetekről, gyógyszerelésről). Emellett a korszerű pszichiátriai kezelés részét képezi a szkizofrén betegeknek tartott kognitív szemléletű pszichoterápia (metakognitív tréning), stresszkezelési technikák fejlesztése, szociális készségfejlesztő tréning, családterápia, mozgás-táncterápia, művészetterápia stb. Fontos tudni, hogy a pszichoterápiás kezelés hatékony és fontos, de szkizofréniában nem helyettesíti a gyógyszeres kezelést.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
FDA Approves Transdermal Patch for Schizophrenia
FDA Approves Noven Pharmaceuticals’ Transdermal Patch for Schizophrenia
Study to Assess Efficacy and Safety of HP3070 in Subjects Diagnosed With Schizophrenia. (HP-3070)
Noven Pharma Secuado Transdermal System Approved by FDA
Asenapine Approved as First Transdermal Patch for Treatment of Schizophrenia
A szkizofrénia tünetei és kezelése – Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja: Szkizofrénia
Clinical Global Impression (CGI)
