A kórtermek különböző felületein a klórhexidin (CHG) koncentrációja hő, fény és tisztítás hatására csökken, de még 24 óra elteltével is kimutatható. Perzisztenciáját a felület anyaga és a tisztítás módja jelentősen befolyásolja: a peroxiecetsav okozza a legnagyobb mértékű azonnali csökkenést, míg az etanol és a benzalkónium‑klorid alig hatott a CHG‑szintre. A klórhexidin valós kórházi környezetben különösen a műanyag és laminált fa felületeken marad stabil, míg a fémeken gyorsabban bomlik. A mikrobiális terhelés szo­rosan összefüggött az érintési és tisztítási gyakorisággal: a ritkán tisztított küszöbök és különösen a mosdók lefolyói a leginkább és legtartósabban szennyezettek.

 A bélfermentációs szindrómában szenvedők bélmikrobiomjában a máj lebontókapacitását meghaladó mennyiségű alkohol termelődik. Ez nem­csak az exogén alkoholbevitellel megegyező tüneteket okoz, de feltétele­zések szerint a bélmikrobiomból származó etanol szerepet játszhat a meta­bolikus diszfunkcióval összefüggő szteatózus hepatisz, más néven zsírmáj kialakulásában.

A kávéfogyasztás összefügg a Lawsonibacter asaccharolyticus bélbaktérium mennyiségével, ami arra utal, hogy bizonyos élelmiszerek hatással lehetnek a bél mikrobiomra.

A Human Microbiome Project (HMP) 2007-ben kezdeményezte átfogó is­meretek gyűjtését az emberi mikroorganizmusok genetikai és metabolikus térképéről, valamint arról, hogy ezek hogyan járulnak hozzá a fiziológiás ál­lapothoz és egyes betegségekre való hajlamhoz. A női alsó nemi traktusban – különösen a hüvelyben – elsősorban Lactobacillus törzsek dominálnak. A méhnyaki mikrobiommal kapcsolatos ismereteink korlátozottabbak, de úgy tűnik, hogy az meglehetősen hasonló a hüvelyéhez. A női felső nemi traktust – beleértve a méhet – sokáig sterilnek tekintették, de az újgenerá­ciós szekvenálás (NGS) megjelenésével a legújabb kutatások endometriális mikrobiomközösséget azonosítottak ezen a területen is.

A 18 hónapos és 10 éves kor közötti gyermekek kognitív funkciói összefüggést mutatnak a bélmikrobiom bizonyos fajainak számbeli növekedésével vagy csökkenésével

Nemzetközi szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy elengedhetetlen a probiotikumok biztonságosságának vizsgálata, különösen a veszélyeztetett populációk körében.

Először igazoltak COVID-19-ben szenvedő betegek gyomor-bél traktusában (GI) aktív és elhúzódó SARS-CoV-2 vírus fertőzést.

A vírusok a gazdaszervezettel történő együttfejlődés helyett sokszor ugrálnak a különböző fajok között, és e felfedezés nyomán újra kell gondolni az új járványok elleni védekezés stratégiáit.

A Clostridium difficile fertőzések az egészségügyi ellátással kapcsolatba hozott hasmenés elsőszámú okozói. Fő kockázati tényezői a 65 év feletti életkor és az antibiotikumkezelések.

A bél mikrobiomjáról bebizonyosodott, hogy kulcsfontosságú szá­mos anyagcsere-, táplálkozási, élettani és immunológiai folyamatban, bár a részletek pontosabb tisztázásához még sok vizsgálatra van szük­ség. Az eddigi terápiás alkalmazások (pro- és prebiotikumok adása, „széklettranszplantáció”) mellett a jövőben új lehetőségek nyílhatnak arra, hogy a bélflóra módosítását gyógymódként hasznosítsuk.