A rendszeres, kellő mennyiségű és intenzitású fizikai aktivitás – az egészséges életvezetés többi tényezőjével együtt – jelentősen hátráltatja a „civilizációs” betegségek kialakulását. A degeneratív kardiovaszkuláris és metabolikus kórfolyamatok, a kardiorespiratorikus és motorikus fittség romlásának lassítása sok minőségi életévet eredményezhet. A nagyobb fittség csaknem minden betegség kialakulásának megelőzésével és progressziójának lassításával sokéves, egészségben megélhető élettöbbletet jelent. „A testmozgás gyógyszer!”
A testmozgás az intenzitásától függő mértékben veszi igénybe a kardiorespiratorikus és a metabolikus rendszert. A vér laktátszintjének és a spiro-ergometriás paramétereknek a terheléstől függő alakulásában markáns küszöbértékek figyelhetők meg, de népszerű küszöb az edzők körében a pulzusszám „megtöretési pontja” is. Ezek a pontok a „három fázis modell” alapján alkalmasak az enyhe, a közepesen intenzív és a nagyon intenzív testmozgás elkülönítésére. Az optimális terhelésintenzitás az egészségvédelem szempontjából mindenképpen a középső sáv – hacsak valamilyen tünet nem határolja be ezt.
A testedzés kifejezetten előnyös lehet az emlőrákban szenvedő nők számára, a terápia során és azt követően egyaránt. A leggyakrabban előírt aerob terhelés közepes mozgásintenzitás elérésére irányul (a maximális szívfrekvencia-tartalék 50–75%-án), és heti három–ötszöri, egyenként 20–60 perces edzést jelent. A terhelési programnak rezisztenciatréninget is tartalmaznia kell. Az élvezetes, készségfejlesztő, a társas kapcsolatokat építő, a gondolkodásra és az érzelmekre egyaránt serkentőleg ható környezetben végzett testedzés a lelki egészség helyreállításához is hozzájárul. Bizonyos állapotok – kimerültség, hányinger, cytopenia, lymphoedema, csontáttét – a szokásos terhelési program módosítását teszik szükségessé. A rákbetegek gyógyulását követően a testmozgáshoz való pozitív viszonyulás kialakítása és az akadályok leküzdésébe vetett hit megerősítése, valamint a beteget támogató szociális környezet előmozdíthatja a terhelési program sikerét.
Az emlőrák az amerikai nők leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatos betegsége; 2001-ben az USA-ban 182800 új esetet diagnosztizáltak.1 Az amerikai nők között az emlő-carcinoma kialakulásának a teljes élettartamra vonatkozó kockázata 1:8, és a betegség jelentkezésének valószínűsége az életkor előrehaladtával meredeken nő. Az esetek 95%-át 40 éves kor felett diagnosztizálják. A daganat korai felismerése és a korszerű kezelési módok eredményeként azonban a korfüggő halálozási arány az elmúlt évtizedben csökkent. Az emlőrákos betegek ötéves túlélési aránya jelenleg 85% körül van, ami azt jelenti, hogy a legtöbb beteg még évekig él a daganat diagnosztizálását követően. Így tehát az orvosoknak ismerniük kell az emlőrákos betegek terápiás terhelésének irányelveit és a testedzésükkel kapcsolatos elővigyázatossági intézkedéseket.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.