Bevezetés: Kolorektális daganatoknál az őrszemnyirok­csomó-biopszia még mindig ellentmondásos. A nyirokcso­mó-metasztázis a legfontosabb prognosztikus faktor és nyirokcsomó-metasztázis nélkül 15–20% a helyi kiújulás kockázata.

Módszerek: Az őrszemnyirokcsomót in vivo kék vagy indociánzöld (ICG) festék szubszerózus, ex vivo pedig szubmukózus vagy szubszerózus beadásával határozták meg. A festődött nyirokcsomókat a patológus konvencionális módon hema­toxilin-eozin festéssel, negativitás esetén sorozatmetszéssel és immunhisztokémiai és vagy RT-PCR módszerrel vizsgálta.

Eredmények: A magas, 70–99% közötti detektálási arány elle­nére a szenzitivitás a makrometasztázisra alacsony, 33–93,1%, de a mikrometasztázis kimutatásával javul. Mikrometasztázis kimutatásán alapuló stádiummódosulás 5–15% között volt. Aberráns nyirokdrenázs 3,9–7,1%-ban fordult elő.

Következtetések: Ma még a kolorektális őrszemnyirokcso­mó-meghatározás szenzitivitása nem alkalmas a kezelés meghatározására, magas a fals negatív arány. Ennek oka a standardizáció hiánya, a nem megfelelő betegszelekció, a nagy számú T3–4 stádiumú daganat. Több szerző is a korai, T1–2 stádiumú daganatok vizsgálatát javasolja, melyek előfor­dulása a szűrés miatt növekszik.

Magy Onkol 70:249-257, 2026

A terápia nem pusztítja el a B‑sejteket, hanem működésüket célzottan gátolja, így potenciálisan biztonságosabb megközelítést kínál a korábbi kezeléseknél.

Nazálisan bejuttatható nanostruktúrákkal aktiválható az agyban az immunrendszer tumorellenes válasza.

A HPV-DeepSeek algoritmus akár 10 évvel a daganat felfedezése előtt levett mintából is képes volt kimutatni a fej-nyaki tumort.

A bőrtumorok közül a kaukázusi rasszba tartozó betegeknél a keratinocyta ere­detű bazálsejtes karcinóma és a laphám­sejtes karcinóma (cSCC) teszi ki az esetek körülbelül 90–95%-át, melyeket ha időben felismerünk és kezelünk, akkor a betegek 5 éves túlélése több mint 98%-os.

Az FDA jóváhagyta a pembrolizumab perioperatív alkalmazását a reszekálható, lokálisan előrehaladott fej-nyak pikkelysejtes karcinómában (HNSCC).

Míg az immunterápiás fejlesztések eddig elsősorban a T-sejtekre összpontosítottak, lehet, hogy a B-sejtek egy csoportja hoz majd áttörést.

A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer COVID-19-ben a szervkárosító hatású immunválasz fontos tényezője lehet.

Az emlőrák az egyik leggyakoribb daganattípus, nagyjából minden 9. nőt érint ez a betegség. Az emlőrák lehetséges kezelési lehetőségei közé tar­tozik a műtét, a kemoterápia, a sugárkezelés és a hormonkezelés, illetve ezek különböző kombinációja. Arról, hogy egy adott beteg mely kezelésben részesül, szakértőkből álló orvoscsoport (ún. onkoteam) dönt.