Új időközi eredményeket hoztak nyilvánosságra a fázis II EMPOWER‐CSCC‐1 vizsgálatban, melynek során a Libtayo (cemiplimab) klinikai hatásosságát értékelték.

Az eredmények szerint előrehaladott CSCC‐ben a cemiplimab kezelésre a betegek közel 45%‐a (44,6%) mutatott választ, mely tartósnak is bizonyult mind az áttétes, mind a lokálisan előrehaladott betegségben szenvedőknél, a tapasztalt mellékhatásprofil pedig megegyezett a más PD‐1 gátlók alkalmazása során jelentettekkel.

Bővebb információért olvassa el az alkalmazási előírást:

Libtayo alkalmazási előirat letöltése

A cikkhez tartozó kreditpontos kvízt itt  töltheti ki.

A Forty Seven Inc bejelentése szerint fázis Ib vizsgálatok során a magrolimab jó hatásosságot és tolerálhatóságot mutatott mielodiszpláziás szindróma kezelésében.

A Roche fázis III Imvigor-130 vizsgálatának előzetes eredményei szerint az atezolizumab jelentősen növelte húgyhólyagrákos betegek progressziómentes túlélését.

Az FDA 2019. május 15-én engedélyezte az előrehaladott vesesejtes karcinóma első vonalbeli kezelésére szolgáló Bavencio-Inlyta szerkombinációt.

A policisztás ovarium szindróma (PCOS) az egyik leggyakoribb, nőket érin­tő endokrinológiai, metabolikus kórkép a reprodukciós korban. Sokáig a velejáró menstruációs zavarok és meddőség miatt foglalkoztak vele, de az utóbbi évtizedekben, jobban megismerve a kórkép patofiziológiáját, egyre inkább előtérbe kerül a belgyógyászati szövődmények megelőzése/ kezelése.

A méhnyakrák teljeskörűen tisztázott patomechanizmusa, az orvosi tech­nológia fejlődése és a valós idejű egészségnevelés globalizációja elérhető közelségbe hozta a betegség eradikációjának lehetőségét. Az invazív esetek előfordulási gyakorisága a populációs szintű prevenció hiányosságainak mérőszáma. A korai esetek műtéttel gyógyíthatók, akár a fertilitás meg­őrzésével is.

A petefészekrák ritka, magas mortalitású daganat. A kórkép kialakulásával kapcsolatos ismeretek az ezredforduló óta jelentősen megváltoztak, és az azonosított genetikai, reprodukciós és hormonális faktorok lehetőséget teremtenek személyre szabott kockázatbecslő modellek alkalmazására, illetve akár megelőző rizikócsökkentő műtét elvégzésére.

A cikk a hormonális fogamzásgátlók használata során felmerülő daganatok keletkezésében betöltött rizikócsökkentő, illetve -növelő hatást mutatja be. Részletesen kitér a leggyakrabban felmerülő daganatok és a fogamzás­gátlók használata közötti összefüggésekre a szakirodalomban megjelent tanulmányok, azokat elemző írások alapján.

Az in vitro fertilizáció napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő orvosi területe, amelynek 2017-ig több mint 7 millió újszülött köszönheti az éle­tét. Elengedhetetlen, hogy egyre újabb és újabb technológiákat alkalmaz­zunk, amelyek lehetővé teszik a meddő párok számára a lehető legjobb minőségű ellátást és a legmagasabb terhességi rátát.

A fejlett nyugati társadalmakban a petefészek daganatai az ötödik leg­gyakoribb rosszindulatú megbetegedésnek számítanak, nőgyógyászati tumorok közül mortalitás tekintetében az első helyen állnak,^1,2 összessé­gében pedig a hatodik leggyakoribb, daganatos megbetegedéssel kap­csolatos haláloknak számítanak. Mindez elsősorban annak tudható be, hogy a betegség sokszor tünetmentes, és már csak előrehaladott FIGO stádiumban diagnosztizálják. A szerzők áttekintik a petefészek-daganatok főbb kezelési elveit, valamint a korszerű terápiás lehetőségeket, különös tekintettel a PARP-inhibitor fenntartó kezeléssel kapcsolatos irodalmi ada­tok bemutatására.