Jó hatásosságot mutat a Libtayo laphámsejtes bőrrákban – az EMPOWER‐CSCC‐1 vizsgálat új időközi eredményei 1. évf. 1. szám
OTSZ Online >> Onkológia
2020-07-01
Új időközi eredményeket hoztak nyilvánosságra a fázis II EMPOWER‐CSCC‐1 vizsgálatban, melynek során a Libtayo (cemiplimab) klinikai hatásosságát értékelték.
Az eredmények szerint előrehaladott CSCC‐ben a cemiplimab kezelésre a betegek közel 45%‐a (44,6%) mutatott választ, mely tartósnak is bizonyult mind az áttétes, mind a lokálisan előrehaladott betegségben szenvedőknél, a tapasztalt mellékhatásprofil pedig megegyezett a más PD‐1 gátlók alkalmazása során jelentettekkel.
Bővebb információért olvassa el az alkalmazási előírást:
A Forty Seven Inc bejelentése szerint fázis Ib vizsgálatok során a magrolimab jó hatásosságot és tolerálhatóságot mutatott mielodiszpláziás szindróma kezelésében.
A Roche fázis III Imvigor-130 vizsgálatának előzetes eredményei szerint az atezolizumab jelentősen növelte húgyhólyagrákos betegek progressziómentes túlélését.
A policisztás ovarium szindróma (PCOS) az egyik leggyakoribb, nőket érintő endokrinológiai, metabolikus kórkép a reprodukciós korban. Sokáig a velejáró menstruációs zavarok és meddőség miatt foglalkoztak vele, de az utóbbi évtizedekben, jobban megismerve a kórkép patofiziológiáját, egyre inkább előtérbe kerül a belgyógyászati szövődmények megelőzése/ kezelése.
A méhnyakrák teljeskörűen tisztázott patomechanizmusa, az orvosi technológia fejlődése és a valós idejű egészségnevelés globalizációja elérhető közelségbe hozta a betegség eradikációjának lehetőségét. Az invazív esetek előfordulási gyakorisága a populációs szintű prevenció hiányosságainak mérőszáma. A korai esetek műtéttel gyógyíthatók, akár a fertilitás megőrzésével is.
A petefészekrák ritka, magas mortalitású daganat. A kórkép kialakulásával kapcsolatos ismeretek az ezredforduló óta jelentősen megváltoztak, és az azonosított genetikai, reprodukciós és hormonális faktorok lehetőséget teremtenek személyre szabott kockázatbecslő modellek alkalmazására, illetve akár megelőző rizikócsökkentő műtét elvégzésére.
A cikk a hormonális fogamzásgátlók használata során felmerülő daganatok keletkezésében betöltött rizikócsökkentő, illetve -növelő hatást mutatja be. Részletesen kitér a leggyakrabban felmerülő daganatok és a fogamzásgátlók használata közötti összefüggésekre a szakirodalomban megjelent tanulmányok, azokat elemző írások alapján.
Az in vitro fertilizáció napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő orvosi területe, amelynek 2017-ig több mint 7 millió újszülött köszönheti az életét. Elengedhetetlen, hogy egyre újabb és újabb technológiákat alkalmazzunk, amelyek lehetővé teszik a meddő párok számára a lehető legjobb minőségű ellátást és a legmagasabb terhességi rátát.
A fejlett nyugati társadalmakban a petefészek daganatai az ötödik leggyakoribb rosszindulatú megbetegedésnek számítanak, nőgyógyászati tumorok közül mortalitás tekintetében az első helyen állnak,1,2 összességében pedig a hatodik leggyakoribb, daganatos megbetegedéssel kapcsolatos haláloknak számítanak. Mindez elsősorban annak tudható be, hogy a betegség sokszor tünetmentes, és már csak előrehaladott FIGO stádiumban diagnosztizálják. A szerzők áttekintik a petefészek-daganatok főbb kezelési elveit, valamint a korszerű terápiás lehetőségeket, különös tekintettel a PARP-inhibitor fenntartó kezeléssel kapcsolatos irodalmi adatok bemutatására.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.