A szív gyors mozgása miatt a CT hosszú ideig alig játszott szerepet a kardiális képalkotásban. Az utóbbi mintegy 20 évben azonban a speciális, csúcskate­góriás CT-rendszerek elismerésre méltó minőségű és nagy információértékű kardiális képalkotást tesznek lehetővé. A cikk a CT kardiológiai diagnoszti­kában való alkalmazásának előfeltételeit és területeit ismerteti, kiemelve a speciális előnyöket és a korlátokat is.

A másodlagos kardiális kockázatok csökkentése érdekében mindenképpen szükséges az obes és túlsúlyos betegek testsúlyának csökkentése és ennek érdekében valamennyi rendelkezésre álló módszer bevethető.

Az amerikai szakmai társaságok közös ajánlást fogalmaztak meg a COVID-19 pandémia során akut miokardiális infarktust szenvedett betegek szisztémás kezeléséről.

Egy friss meta-analízis szerint a paclitaxellal bevont ballonok nem növelik a mortalitást a gyógyszerrel nem bevont stentekkel végzett koronária revaszkularizáció esetén tapasztalthoz képest, sőt, túlélési előnnyel járhatnak.

Az új kihívások új szabályokat eredményeznek, a legjobb hozzáférhető adatok alapján új protokollok születnek a betegek ellátására.

Egy új kanadai vizsgálat szerint a tünetmentes stabil iszkémiás szívbetegségben számos lehetőség van a revaszkularizációra, emiatt nem eldöntött, hogy ezeket a betegeket melyik módszerrel kezeljük.

A betegágy mellett vagy rendelőben végezhető troponin-vizsgálattal a betegek nagy többségénél 15 perc alatt biztonságosan kizárható az akut szívinfarktus fennállása. 

Egy randomizált vizsgálatban azt találták, hogy a korai (5 órán belüli) invazív beavatkozás nem javított a nem ST-elevációval járó akut koronária szindrómás betegek hosszú távú kilátásain. 

Egy ápoló mindentől távol egyedül kezelte saját szívinfarktusát Ausztráliában.

Akut szívinfarktusban a morfin lelassítja a gyógyszerek gyomorból történő felszívódását és csökkentheti a trombocita-gátlásra adott korai választ.