Egy nagy elemszámú tanulmány szerint nincs összefüggés a terhességi cukorbetegség és az emlőrák kialakulásának kockázata között.

A terhességi komplikációknál is nagyobb rizikófaktort jelentenek a felszedett kilók az anyák későbbi kardiovaszkuláris egészségi állapotára.

Terhességi cukorbetegségben klinikailag releváns mértékben csökkenti a posztprandiális vércukorszintet a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend.

A jövőben akár rutin szűrővizsgálatként is szolgálhat majd a preeklampszia esélyét prognosztizáló, lipidszintek változásait kimutató vérteszt.

A pajzsmirigy összefüggése a fogamzással és a várandóssággal jóval szo­rosabb és bonyolultabb, mint gondolnánk. Már a gyermekvállalásra való felkészüléskor ellenőriztessük orvosunkkal a pajzsmirigy normális működé­sét, és eltérés esetén mielőbbi lépések történjenek az állapot rendezésére.

A vashiányos vérszegénység a várandósság gyakori kísérőjelensége: a fej­lett országokban a szülésig csaknem minden negyedik várandósnál jelent­kezik, míg világszinten akár 38%-os arányról is beszélnek, azaz több mint minden harmadik várandóst érinti (miközben a nem terhes nők körében nem éri el a 30%-ot sem).

Egy most megjelent retrospektív kohorsz vizsgálat eredményei szerint a terhességi magas vérnyomásban szenvedő nők vérnyomása nem emelkedik a szülés utáni fájdalmak enyhítésére adott NSAID-k használata során.

Az alacsony kockázatú, nem szült nőknél érdemes megindítani a szülést a 39. terhességi héten, mert kevesebb a komplikáció és a császármetszés igénye.

Az in vitro fertilizáció napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő orvosi területe, amelynek 2017-ig több mint 7 millió újszülött köszönheti az éle­tét. Elengedhetetlen, hogy egyre újabb és újabb technológiákat alkalmaz­zunk, amelyek lehetővé teszik a meddő párok számára a lehető legjobb minőségű ellátást és a legmagasabb terhességi rátát.

A terhességi magasvérnyomásban javasolt gyógyszerek azonos hatásúak és egyaránt biztonságosak.