Koraszülési kockázat kimutatása

A JAMA Network Open folyóiratban november 14-én jelent meg a University of Toronto kutatóinak cikke, amelyben egy igen egyszerűen kivitelezhető módszert mutattak be a koraszülés kockázatának predikciójára, amely felveti egy általános szűrési stratégia kidolgozásának lehetőségét is.

A novemberben közzétett tanulmányban a kutatók azt állapították meg, hogy a placentáris eredetű növekedési faktor (PlGF; placental growth factor), a méhlepény fejlődését jelző fehérje alacsony szintje asszociációt mutat a koraszülés kockázatával (amelyet a 34. terhességi hét előtt bekövetkező szülésként definiálnak). A méhlepény által az anyai vérbe kibocsátott fehérje, a PIGF elősegíti az anyai erek ellazulását, és segít normalizálni az anya vérnyomását a baba növekedéséhez szükséges nagymértékű vérmennyiség- és szívteljesítmény-növekedés ellenére. Emellett megvédi az anyát a szüléskor fellépő vérveszteségtől. A kutatók azt is feltárták, hogy a PlGF alacsony szintje hozzájárul a magas vérnyomás egy potenciálisan veszélyes típusának, a preeklampsziának a kialakulásához, amely végül az orvos által kezdeményezett koraszülést teszi szükségessé az alacsony PlGF-szintű betegek kétharmadánál. Egy másik szövődmény, a magzati növekedési elmaradás okozza a többi orvosilag indikált koraszülés többségét.

A PlGF-szintje az egészséges méhlepény fejlődésével egyre emelkedik, és a 28. hétre, a harmadik trimeszter kezdetére éri el a csúcsot. A tanulmány megállapította, hogy ha a PlGF szintje a 24. és 28. terhességi hét között 100 pikogramm/milliliter alatt van, akkor a 34. terhességi hét előtti szülés kockázata csaknem 50-szeresére nő. Mivel az átlag populációnak mindössze körülbelül 1,5 százaléka esik ebbe a tartományba, a PlGF szűrővizsgálat rendkívül specifikus, és valószínűleg csak igen kevés várandós nőnél adna fals pozitív eredményt.

A vizsgálatot 2020 és 2023 között végezték több mint 9000 terhes résztvevő bevonásával, akik a Mount Sinai Kórházban kívánták világra hozni gyermeküket. Az egészségügyi szolgáltató a PlGF-szintet a terhességi cukorbetegségre vonatkozó rutinszerű vérvizsgálattal egy időben, a 24. és 28. hét között mérte. A kutatók mind a 9000 beteg esetében átvizsgálták az anamnézist, hogy megállapítsák, létezhet-e összefüggés valamilyen korábbi adat, például a születési súly vagy a szüléskor várható életkor, rassz, testmagasság stb. és a kockázat között. Ez a prospektív megfigyeléses vizsgálat ki tudta mutatni, hogy más tényezők, köztük a testsúly, a faj vagy a korábbi terhességi eredmények nem befolyásolták az alacsony PlGF és a koraszülés kapcsolatát. Ez azt jelenti, hogy a PlGF-szűrés unimodális vizsgálat, ellentétben a legtöbb terhességi szűrőprogrammal, amelyek több adatbevitelt igényelnek az algoritmikus elemzés előtt.

“Ez azt jelenti, hogy a PIGF-szűrés egy nagyon egyszerűen értelmezhető teszt” - fejtette ki John Kingdom, a cikk első szerzője. “Nem számít tehát, hogy milyen magas vagy, hogy a bőröd színe fekete vagy fehér, és az sem, hogy vajon szültél-e már korábban - a teszt értelmezése ezektől az inputoktól függetlenül érvényes marad.”

Kanadában jelenleg sok kórház rendelkezik egy ilyen teszt elvégzéséhez szükséges laboratóriumi technológiával és szakértelemmel, mivel a PlGF eleve szerepel a Down-szindróma (21-es triszómia) korai terhességi kockázatértékelésében is.

“Az adatok alapján teljesen nyilvánvaló, hogy egy nagyszabású szűrőprogram az egészségügyi rendszerek számára költségmegtakarítást eredményezne” - összegzett Kingdom. “Optimista vagyok azt illetően, hogy ilyen szűrőprogramot már három-öt éven belül bevezethetünk.”

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Blood test could identify expectant mothers at risk of preterm delivery

Midpregnancy Placental Growth Factor Screening and Early Preterm Birth

Irodalmi hivatkozás:

Rachel A. Gladstone et al, Midpregnancy Placental Growth Factor Screening and Early Preterm Birth, JAMA Network Open (2024). DOI: 10.1001/jamanetworkopen.2024.44454