Az új dendritikussejt‑vakcina a SARS‑CoV‑2 révén kialakult antivirális immunmemóriát használja fel a daganatok elleni immunválasz felerősítésére.

Az új eljárás előnye, hogy a T-sejtes válasz mellett a B-sejtek reaktivitását is figyelembe veszi.

Módosított piroptotikus vezikulumok beültetésével akadályozható meg az agresszív tumorok kiújulása.

Igen gyors immunválaszt eredményezett az első humán klinikai vizsgálatban egy, a glioblasztóma elleni mRNS-alapú vakcina.

Igen gyors immunválaszt eredményezett az első humán klinikai vizsgálatban egy, a glioblasztóma elleni mRNS-alapú vakcina.

OSE Immunotherapeutics által finanszírozott 3. fázisú Atalante-1 vizsgálatban a Tedopi (OSE2101) vakcina előnyösnek mutatkozott az előrehaladott, nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek második vagy harmadik vonalú kezelésében.

A Brigham and Women’s Hospital kutatói új sejtterápiát fejlesztettek ki, a kialakult daganat elpusztítása mellett a rák elleni védőoltás szerepét is betöltve megakadályozza az új daganatok kialakulását.

Az 1. fázisú klinikai vizsgálat új adatai szerint egy új, plazmid DNS-alapú vakcina, fokozott immunválaszt idézett elő előrehaladott stádiumú ERBB2-pozitív emlőrákban szenvedőknél.

A Pfizer és a Moderna COVID-19 ellenes vakcináinak sikere alapján a mRNS technológia az érdeklődés előterébe került, s bár az mRNS használatán alapuló kezelések lehetőségét régóta kutatják, nem várható olyan gyors siker, mint a vakcinák esetében.

A daganatok kikerülik vagy elnyomják az immunrendszer spontán tumorellenes védekezését, ám az immunterápia ezt a blokádot áttörve akár több kezelésen progrediált betegek körében is tartós és komplett választ ered­ményezhet. Ezért az immunterápiát sokan már az onkológia ötödik egyen­rangú pillérének tekintik.