Időskorban a memória hanyatlása, a depresszió, a szorongás és a demencia sok gondot okoz. Tájékoztatónkból megtudhatja, milyen tényezők segítik elő a mentális problémák időskori kialakulását, és mivel járulhat hozzá az idős ember vagy hozzátartozója a mentális egészség megőrzéséhez.

Gyógyszeres úton blokkolható a lupus egyik legjelentősebb genetikai rizikófaktora, az immunrendszert túlaktiváló PTPN22 gén.

Szignifikánsan növeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát a szabad szemmel nem látható, BMI-vel nem kifejezhető, rejtett zsigeri zsírszövet.

A drospirenon ösztrogénekkel együtt kombinált fogamzásgátlóként is alkalmazható, de ma már elérhető csak drospirenont tartalmazó orális fogamzásgátló is. Mivel az ösztrogének kedvezőtlen mellékhatásokkal járhatnak (pl. anyagcserehatások, tromboembóliás események), alkal­mazásuk megfelelő elővigyázatosságot igényel; a drospirenon kedvezően befolyásolhatja például az anyagcserehatásokat a kombinációs készít­mények részeként, illetve monoterápiaként megfelelő alternatíva lehet a fogamzásgátlásban. Az alábbiakban a drospirenon farmakológiai és metabolikus hatásait foglaljuk össze.

 Az alvászavarok – leggyakrabban az inszomnia – a modern társadalmakban kiemelt problémát jelentenek. Nemcsak az életminőséget rontják, hanem kardiovaszkuláris rizikófaktorként is szerepelnek. Neuroendokrin aktivá­ción, gyulladásos és metabolikus folyamatokon keresztül növelik a hiper­tónia, a koszorúér-betegség, a stroke és a szívelégtelenség kockázatát. A nők különösen hajlamosak inszomniára, melynek kezelésében elsődleges a kognitív viselkedésterápia.

A szédülés hátterében számos különböző etiológiájú kórfolyamat állhat, ezért differenciáldiagnosztikája összetett. A panaszok sok esetben megszüntethetők, ha a diagnózis helyes és a megfelelő kezelést alkalmazzuk.

A testsúlygyarapodás kontrolljánál is fontosabb, hogy a várandós nő metabolizmusa egészséges maradjon.

A bőrtumorok közül a kaukázusi rasszba tartozó betegeknél a keratinocyta ere­detű bazálsejtes karcinóma és a laphám­sejtes karcinóma (cSCC) teszi ki az esetek körülbelül 90–95%-át, melyeket ha időben felismerünk és kezelünk, akkor a betegek 5 éves túlélése több mint 98%-os.

Várandósság idején és a gyermekágyi időszak alatt jelentősen emelkedik a vénás tromboembólia kockázata, jelenleg is a tüdőembólia az anyai ha­lálozás leggyakoribb oka. A tromboembóliás eseményeket számos tényező befolyásolja, köztük a veleszületett és szerzett trombofíliák. Bár a heparin, főként az alacsony molekulasúlyú heparin (LMWH) tromboprofilaxisként alkalmazása a terhes nők esetében igen elterjedt, az irányelvek eltérnek mind az indikációt, mind az alkalmazás módját tekintve. Az alábbi cikk a terhességi tromboembólia kockázati tényezőit és a tromboprofilaxis irányelveit foglalja össze.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és a kardiovaszkuláris megbete­gedések (CVD) a közös rizikófaktorok és a részben közös patomechanizmus okán gyakran járnak együtt, ami fokozott morbiditási és mortalitási kocká­zatot jelent. Hazánkban a születéskor várható élettartam az Eurostat 2023. évi adatai szerint 76,7 év, míg az EU-átlag (!) 81,4 év. Nők esetében: 79,9 év (EU: 84), férfiak esetében: 73,4 év (EU: 78,7). A CVD ellátásában a béta-adrenoreceptor-blokkolók, a COPD kezelésében a béta-receptor-izgatók alapvető szerepet játszanak. A dolgozat célja a patomechanizmusok átte­kintésével az optimális gyógyszerelés beállítása, és a betegek életkilátá­sainak, életminőségének javítása.