Az elhízás a gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedő betegeknél csökkenti az IBD kezelésre adott választ.

A pénzügyi nehézségek, a csökkent fizikai aktivitás, a szabadidőben a képernyő előtt töltött idő növekedése, a depressziós és szorongásos tünetek, valamint az érzelmi evés összefüggött a testtömegindex (BMI) növekedésével.

A betegek csaknem fele egy éven belül abbahagyja a GLP-1 terápiát. Az abbahagyást követő testsúlygyarapodás viszont ösztönzőleg hat az újrakezdésre.

A hailuronsav egyre gyakoribb alkalmazása térdízületi osteoarthritisben arra ösztönözte az európai szakértőket, hogy áttekintsék és megvitassák e gyakorlat helyességét.

A tirzepatid az elhízás típusától függetlenül csökkenti a szívelégtelenségben szenvedők kardiovaszkuláris eseményeinek kockázatát.

Az obstruktív alvási apnoe (OSA) gyakran más légzőszervi kórkép társbe­tegsége. A két betegség egyidejű fennállása (overlap szindróma) magasabb morbiditáshoz és mortalitáshoz vezet. Az OSA korai felismerése és kezelése javíthatja az alvást, az életminőséget és a betegségek kimenetelét.

A pitvarfibrilláció jelenléte önmagában erősen jelzi a HFpEF-et, így az NT-proBNP vizsgálata kevésbé fontos ezekben a krónikus diszpnóéban szenvedők esetében.

Huszonhat randomizált, kontrollált vizsgálat elemzése szerint a GLP-1 receptor agonisták és koagonisták közül a retatrutid hatóanyagú kísérleti gyógyszer eredményezi a legnagyobb súlycsökkenést.

Egy amerikai tanulmány az obezitással kapcsolatos egészségügyi kiadások számszerűsítését végezte el.

A 6-12 év közötti gyerekek körében végzett fázis III. SCALE KIDS klinikai vizsgálat eredményei igazolták a liraglutid hatásosságát és biztonságosságát.