A Stanford és a philadelphiai Pennsylvaniai Egyetem tudósai az emberi bélrendszerben fedeztek fel egy új antibiotikum-jelöltet.

A lép megnagyobbodása számos kiváltó okra vezethető vissza, de hátteré­ben rendszerint valamilyen szisztémás betegség áll. A beteg tünetei utal­hatnak fertőző betegségre, daganatos megbetegedésre, elsődleges májbe­tegségekre vagy vérképzőszervi okokra. A fizikális vizsgálat során észlelt megnagyobbodott lép esetén célszerű hasi ultrahangvizsgálatot végezni. A splenomegalia leginkább az alapbetegség megfelelő kezelésével csök­kenthető, bizonyos esetekben splenectomiát, vagy a lép méretét redukáló terápiát alkalmaznak. Az akut fertőzések, a vérszegénység és a lépruptúra a splenomegalia leggyakoribb szövődménye. A megnagyobbodott lép ese­tén a ruptúra fokozott rizikója miatt a kontakt sportok kerülése javasolt.

Egy új, valós környezetben végzett retrospektív tanulmány szerint a fidaxomicin (Fificid) hatékonyabb a vankomicinnel szemben mind a kezdeti, mind a visszatérő fertőzések kezelésében.

A máj-cirrhosis akut dekompenzációja miatt hospitalizált betegek ellátása során az első 24 óra különösen fontos időszak. A korai hatékony beavat­kozás javítja a túlélést, valamint csökkenti a kórházi ápolási időt. A korai időszakban a hepatológus konzílium nem feltétlenül hozzáférhető, így a betegeket elsőként ellátó orvos számára fontos, hogy egy olyan „ellátási csomag” álljon rendelkezésre, melynek alkalmazásával már a korai időszak­ban biztosítható a hatékony, bizonyítékokon alapuló kezelés. A szerzők egy olyan „ellátási csomag”-ot állítottak össze, mely a máj-cirrhosis AD miatt felvételre kerülő összes beteg ellátása esetén alkalmazható.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte az akut bakteriális bőrfertőzések kezelésére szolgáló Quofenix (delafloxacin) készítményt.

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2019 februárjában az alábbi új készítmények forgalomba hozatalát engedélyezte.

A Proceedings of the National Academy of Science-ben közzétett beszámoló szerint amerikai kutatóknak a molekulastruktúra módosításával sikerült fokozni a vankomicin hatékonyságát.

A Clostridium difficile fertőzések az egészségügyi ellátással kapcsolatba hozott hasmenés elsőszámú okozói. Fő kockázati tényezői a 65 év feletti életkor és az antibiotikumkezelések.

Az amerikai kórházakban a leggyakoribb fertőzést a Clostridium difficle (CDI) okozza. A súlyosabb esetek az antibiotikum-kezelés ellenére sokszor halálos kimenetelűek. 

A fertőző baktériumok ártatlan variánsainak béltraktusba telepítése segíthet megakadályozni a visszatérő gyulladásos bélbetegséget.