Az idiopátiás tüdőfibrózis (IPF) súlyosbodásában komoly szerepet játszanak a légúti fertőzések, ám nem rendelkezünk átfogó adatokkal arról, hogy ki­alakulásuk kockázatát a jelenlegi terápiás módszerek hogyan befolyásolják. Egy friss szisztematikus irodalmi áttekintés szerint a legtöbb IPF-kezelés nem volt hatással a légúti fertőzés rizikójának alakulására. A placebóhoz képest csak az everolimusz- és a trimetoprim/szulfametoxazol terápia nyo­mán csökkentek szignifikánsan a légúti fertőzések egyes vizsgálatokban, míg az antifibrotikus szerek hatása között nem volt lényeges különbség erre vonatkozóan.

A pitvarfibrilláció jelentősen növeli az ischaemiás stroke előfordulásának gyakoriságát, ezért szűrése és korai kezelése kiemelt jelentőségű. Bár egyre fejlettebb és mind szélesebb körben hozzáférhető eszközök állnak rendelke­zésünkre, valamint a mesterséges intelligencia is segíti a munkánkat, nincs bizonyítékunk arra, hogy jelenlegi formában a pitvarfibrilláció szűrésével populációszinten jelentősen csökkenteni tudjuk a stroke előfordulását.

Diabéteszben és hipertóniában szenvedő betegek esetében az intenzívebb vérnyomáskontroll csökkenti a diabéteszes retinopátia előfordulását, külö­nösen azoknál, akiknek magasabb a vérnyomásuk.¹ Számos meghatározás létezik az intenzívebb vérnyomáskontrollra, a 75 Hgmm alatti diasztolés vérnyomástól kezdve a 135/75 Hgmm alatti vérnyomáscélig vagy a 120 Hgmm alatti szisztolés vérnyomásig. A nem intenzív kontroll általában 140 Hgmm alatti szisztolés vérnyomást jelent.¹ (Ajánlás erőssége [strenght of recommendation, SOR]: A, konzisztens, jó minőségű, betegorientált evidencia.)

A HOST-EXAM vizsgálat poszt hoc elemzése szerint a klopidogrél monoterápia előnyös hatása az aszpirin monoterápiával szemben a perkután koronária beavatkozáson (PCI) átesett és 6-18 hónapig eseménymentes maradt duális antitrombocita terápia (DAPT) alatt álló betegeknél következetes, függetlenül a vérzési kockázattól vagy a PCI összetettségétől.

A fázis III. VIVID-1 klinikai vizsgálatban biztonságosnak és hatékonynak bizonyult a mirikizumab aktív Crohn-betegségben.

A prosztatacarcinoma kezelésében az androgéndeprivációs terápia (ADT) két sarkalatos kérdése a tesztoszteronszint megbízható, kasztrációsszint alá csökkentése és a kezelést követő visszaállása. A mostani, post hoc elemzésben a sugárterápiával kombinált relugolixterápia mindkét szem­pontból sokkal jobban teljesített a rövid távú (24 hetes) alkalmazás során a degarelixszel, hosszabb távú (48 hetes) terápia esetében pedig a leuprolid-acetáttal összevetve, így optimális ADT-lehetőséget biztosít prosztatarákos betegek számára.

Kiváló eredményeket mutatott az exacerbációk csökkentésében az IL-5 gátló depemokimab hatóanyag.

Világunk digitális átalakulása megállíthatatlan. A neurogenetikai kérdé­sekben alkalmazott genomika az adatok mérete és összetettsége nyomán a mesterséges intelligencia (MI) aktív felhasználója, jórészt a genotípus-fenotípus összefüggések értelmezésekor, a variánsok és a (gyakran töme­gesen hiányos) bizonyítékok kombinálásakor. Az adatvezérelt egészségügyi ellátás kibontakozásához, a személyre szabáshoz a klinikai megfigyelések biztonságos megosztásával is hozzájárul.

A cendakimab nevű szubkután beadott antiinterleukin-13 monoklonális antitesttel végzett kezelés jól tolerálható, és csökkenti az atópiás dermatitis (AD) és a viszketés súlyosságát közepesen súlyos vagy súlyos AD-ben szenvedő felnőtteknél.

Könnyen szedhető, és teljesen új hatásmechanizmus alapján fejti ki hatását az LM11-A31 kísérleti gyógyszer.