Az Egyesült Királyság területén két felmérést is készítettek arról, hogy COVID-19 és a lezárások a hogyan hatottak a lakosság szexuális életére.

Az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzés diagnózisát könnyíti meg egy új, gyors (5 perc alatt eredményt adó) és olcsó vérteszt.

A kismedencei gyulladás a nők felső genitális traktusát érintő polimikrobás fertőzés, melynek két leggyakoribb kórokozója a Neisseria gonorrhoeae és a Chlamydia trachomatis. Diagnosztikája a klinikai tünetekre és a kórokozók kimutatására épül. Jelentősége a hosszú távú következmények, a méhen kívüli beágyazódás, a meddőség, a krónikus kismedencei fájdalom kiala­kulásában rejlik. A kezelés kellő időben történő elkezdése a szövődmények arányát csökkenti. A legújabb szakmai irányelvek összefoglalják a hatékony ambuláns és fekvőbeteg kezelés módszereit és a megelőzés jövőbeli irányait.

A szexuális úton terjedő fertőzések mind gyakoriságuk, mind az egyéni életminőségre és a reproduktív kapacitásra gyakorolt káros hatásaik miatt napjainkban is kiemelt figyelmet érdemelnének. Az utóbbi két évtized­ben számos, sajnálatos módon többnyire negatív fejlemény következett be e betegségcsoport területén, ami további súlyos problémákat vetíthet előre. Ezek közül a leginkább aggasztó, hogy a gonorrhoea kórokozója, a Gonococcus multirezisztens szuperbaktériumként nemrégiben az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) magas prioritású listájára került mint az egyik olyan kórokozó, melynek kezelése hamarosan lehetetlenné válhat.

A korai vírusellenes kezelés csökkentheti a súlyos és kritikus esetek előfordulását. Súlyos COVID-19-tüdőgyulladásban a lehető legkorábban fontolóra kell venni a kortikoszteroidok rövid távú alkalmazását a citokinkaszkád gátlására és a progresszió megelőzésére.

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2019 decemberében az alábbi új vizsgálati szereket fogadta be értékelésre.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte az akut bakteriális bőrfertőzések kezelésére szolgáló Quofenix (delafloxacin) készítményt.

Maximális konzervatív kezelés ellenére súlyosbodó, előrehaladott álla­potú, nem rosszindulatú tüdőbetegségek esetén végső megoldásként tüdőtranszplantáció szóba jön, amennyiben a beteg még rehabilitálható állapotú, és a kivizsgálás során nem igazolódik transzplantációt kizáró ok. Cikkünkben a javallatokat és ellenjavallatokat, a peri- és posztoperatív gondozást, a kimenetelt és az eddigi hazai tapasztalatokat tekintjük át.

Egy 57 éves férfi a felső ajkán mintegy 2 hete fennálló fekély miatt fordult orvoshoz. Az enyhe fájdalommal kísért fe­kélyből kezdetben mézszínű váladék ürült. A beteg nem emlékezett arra, hogy a fekélyt nagyobb hólyagok vagy kisebb hólyagocs­kák kialakulása előzte volna meg, és sérülés sem érte az adott területet. A kórelőzmény­ből a beteg Chlamydia-, genitális herpes és jól kontrollált HIV-fertőzése emelendő ki, melynek kapcsán legutóbb CD4+ sejtszáma 0,43×10⁹/l volt, HIV-RNS-szintje nem érte el a milliliterenkénti 20 kópiát. A beteget 5 évvel korábban 3 hetente intramuszkulári­san adott penicillin G benzatin injekciókkal kezelték késői latens syphilise miatt. Elmon­dása szerint egyetlen férfi szexpartnere van.

Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia terjedése mérsékelhető az antibiotikumok megfelelő módon (helyes indikációban és dozírozással) történő alkalmazásával. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy szigorúbban lehetne vizsgálni az antibiotikus kezelések indikációját, továbbá egyes ese­tekben elegendő lehetne rövidebb ideig tartó kezelés is. A multirezisztens kórokozók kiváltotta fertőzések esetén sem kell mindig a legszélesebb spektrumú („tartalék“) antibiotikumok után nyúlni.