Egy új kutatás szerint a rohamok közötti allodynia vizsgálata segíthet megjósolni, hogy a migrénes betegek hogyan reagálnak majd a galcanezumabra.

Az akut és sok esetben intenzív fájdalom csillapítása a fájdalomcsillapítási algoritmusok ismeretében a kórkép jellegéhez, a fájdalom nagyságához, a beteg egyéni kockázataihoz igazodó kell, hogy legyen. Számos esetben analgetikum is elégséges, más esetekben a gyulladáscsökkentés is fontos szempont a kórfolyamat jellege alapján. A leggyakrabban alkalmazott gyógyszercsoport a nem szteroid gyulladáscsökkentőké (NSAID). Ismert mellékhatások miatt a cél az NSAID dózis és alkalmazás időtartamának a lehető legrövidebbre való csökkentése. A fájdalom nagysága és intenzitása, a kórkép jellege alapján, az egyéni rizikótényezők mérlegelésével adhatók opioidok vagy ezekkel kombinált készítmények. 

A regionális mozgásszervi fájdalmak leggyakrabban adott mozgásokat végrehajtó anatómiai struktúrák degeneratív és gyulladásos elváltozásaiból származnak. Eredményes gyógyszeres kezelésükhöz a fájdalom patomechanizmusának (nociceptív, neuropathiás, centrális) megfelelő hatóanyag kiválasztása szükséges. E választás során a helyi hatású hatóanyagok és készítmények (elsősorban gélek és tapaszok) kínálnak kedvező, hatásos és biztonságos lehetőséget.

A calcitonin génnel összefüggő peptid (CGRP) receptor antagonista monoklonális antitestek eredményesen használhatóak krónikus migrénben és a túlzott fájdalomcsillapító használatából származó fejfájásban.

Az erőkifejtéshez és az erőbehatásoknak való ellenálló képességhez meg­felelő ellenállási (tehetetlenségi) nyomatékkal rendelkező csontozatra van szükség. Ezt a mechanikai feltételrendszert a mozgásérzékelés alapján kialakuló csontminőségnek kell biztosítania.

A viszketés az egyik legelviselhetetlenebb és leggyakoribb szubjektív tünet. Elsősorban a bőrhöz kapcsolódik, bár allergiás betegek időnként nyálkahártyák (torok-, szemnyálkahártya) viszketéséről is panaszkodnak. A viszketéssel járó bőrbetegségek és szisztémás betegségek mellett számos környezeti faktor (rovarcsípés, növények, a bőr kiszáradása) is okoz viszke­tést. Sokféle helyi és szisztémás kezelés közül válogathatunk.

A migrén hosszantartó, erős, többnyire féloldali fejfájás. A migrain elnevezés a görög hemikrania szóból latin és francia közvetítéssel alakult ki. Az emberek mintegy 10%-át érinti, nőknél csaknem háromszor gyakoribb, mint férfiaknál.

Egy új, II. fázisú vizsgálat áttörést jelezhet a migrén kezelésében. Úgy tűnik, hogy a kalcitoningénnel összefüggő peptid (CGRP) ellen termelt humanizált monoklonális antitesttel jelentősen csökkenthető a migrénes napok száma, esetenként akár nullára is.

Lancet Neurology, 2014. október