A betegségmódosító antirheumás szerekkel (DMARD-okkal) előzetesen nem kezelt, kezdődő rheumatoid arthritisben (RA-ban) szenvedő férfiak a nőknél jóval gyakrabban jutnak remisszióba a tocilizumab használata során.

A psoriasis a fiatalabb korosztályt is érinti, ezért a gondozás és nem utolsósorban a gyógyszerfejlesztés fontos szempontja, hogy a betegség kezelésében alkalmazott gyógyszerek adhatók-e várandósok számára is.

Az axiális spondylarthritis (axSpA) kezelésére jelenleg kétféle hatóanyag áll rendelkezésre: a tumor necrosis factor (TNF) gátlók és az interleukin-17 (IL-17) gátló biológiai terápiák, viszont hamarosan két vizsgálat alatt álló hatóanyag kerül majd várhatóan az FDA elé, nevezetesen a tofacitinib és az upadacitinib nevű orális Janus kináz gátló, melyeket spondylitis ankyloticában és az axiális spondylarthrosisban szenvedő betegek kezelésére javasolnak.

A viszketés az egyik legelviselhetetlenebb és leggyakoribb szubjektív tünet. Elsősorban a bőrhöz kapcsolódik, bár allergiás betegek időnként nyálkahártyák (torok-, szemnyálkahártya) viszketéséről is panaszkodnak. A viszketéssel járó bőrbetegségek és szisztémás betegségek mellett számos környezeti faktor (rovarcsípés, növények, a bőr kiszáradása) is okoz viszke­tést. Sokféle helyi és szisztémás kezelés közül válogathatunk.

Az FDA 2019. március 28-án kibővítette a Cimzia (certolizumab-pegol) indikációit, így az első olyan szert engedélyezte, mely a nem-radiológiai axiális spondyloarthritis kezelésére javallott.

Az SPA kezelésében régóta fontos szerepet játszanak a TNF-alfa-gátlók. Az utóbbi években emellett a nem radiológiai axiális SPA kezelésében is engedélyezte használatukat az EMA, így bővült a terápiás lehetőségek palettája. A Therapeutic Advances in Muskuloskeltal Disease cikkében az említett gyógyszerekkel a nem radiológiai SPA kezelésében elért eredményeket foglalja össze. A betegek bizonyos százaléka azonban TNF-alfa-gátlók alkalmazása mellett sem kerül remisszióba, így a cikk szót ejt egyéb hatásmechanizmusú készítmények alkalmazásának lehetőségéről is.

Az új, hatásos terápiák megjelenésével a gyulladásos reumatológiai kórké­pek kimenetele jelentősen javult az utóbbi években. Kisebb az irreverzibilis szervkárosodás, a mozgáskorlátozottság aránya, a betegségek hosszabb távon remisszióban tarthatók. Emiatt több beteg vállalhat gyermeket, és megfelelően kontrollált betegség, gondosan megválasztott gyógyszeres kezelés mellett csökkenthető a terhességgel kapcsolatos anyai és magzati kockázat. A feladat mindenképpen multidiszciplináris, a gondozó orvos, a társszakmák képviselői és a beteg szoros együttműködése a siker záloga.

A CIMPASI-2  fázis III klinikai vizsgálat, igazolta, hogy a Cimziával eredményesen kezelhetők a krónikus plakk-psoriasis tünetei.

A reumatoid artritisz kezelése rohamosan fejlődik, az újonnan megjelenő terápiák a betegség célzottabb kezelését teszik lehetővé. A patogenezis megértésével, a különböző útvonalak gátlásával egyre közelebb kerülünk az egyénre szabott terápiás stratégia megvalósításához. Kezdetben főleg TNF-gátlókat alkalmaztunk, de a betegek egy része ezekre nem reagál. Ezért folyamatosan újabb célpontokat tárnak fel. Közülük jelenleg és a közeljövőben az IL-17, az IL-23 és a JAK-kinázok gátlása kecsegtet reménnyel.

A gyulladásos reumatológiai kórképek időben elkezdett, hatásos kezelése során ma már a biológiai terápia nélküli, vagy akár a gyógyszermentes remisszió is elérhető az esetek egy bizonyos hányadában. Ezzel jelentősen csökkenthetjük a biológiai terápiás szerek lehetséges mellékhatásait és a gazdaságra rótt terheket is. A cikk a kezelés elhagyásával kapcsolatosan rendelkezésre álló irodalmi adatokat tekinti át.