Cél: A fej-nyak régiót érintő nagy kiterjedésű bőrtumorok reszekcióját követő szövethiányok pótlására centrumunkban érnyeles vagy szabad lebenyt használunk. A mikrovaszkuláris helyreállító sebészetben a rekonstrukciós lebeny kiválasztásánál több tényezőt kell figyelembe vennünk. Legfontosabb szempontjaink a szövethiány mérete és összetétele, a befogadó erek és a hiány távolsága, valamint az adóterületen jelentkező lehetséges változások, donorhelyi szövődmények. Ezek gyakorisága és életminőséget befolyásoló hatása a modern helyreállító sebészeti szempontok egyik fontos pillérét adja.
Módszerek: Közleményünkben egy eset ismertetésével szeretnénk bemutatni a ritkán alkalmazott, de történetileg első szabad lebeny, korszerű perforátor lebeny változatát. A SCIP (superficial circumflex iliac artery perforator) lebeny donorhelyi morbiditása alacsony és primer műtéttel párhuzamosan preparálható.
Eredmények: Sikeres SCIP lebenyt a hazai szakirodalomban ezen eset kapcsán írunk le először. Következtetések: A lebeny előnyös tulajdonságai miatt hasznosan egészítheti ki a rekonstruktív palettát.
A malignus nem melanóma bőrtumorok általában alacsony rizikójú betegségek, melyek sebészi úton jól gyógyíthatóak, azonban a lokálisan kiterjedt vagy metasztatikus tumorok kezelése igen nagy terápiás kihívást jelent. A korábban alkalmazott citotoxikus kemoterápiák és az epidermális növekedési faktor receptor (EGFR) gátló terápiák magas morbiditással jártak és hosszú távon gyenge terápiás eredményt mutattak, azonban a Hedgehog jelátviteli utat gátló célzott terápiák és az immunterápiák megjelenésével a betegek életkilátásai javultak, mind a túlélés, mind az életminőség tekintetében. A neoadjuváns immunterápiák vizsgálata még folyamatban van, de a bizonytalan sebészi szélek vagy jelentős morbiditás[1]sal és funkcióvesztéssel járó műtétek esetén az immunterápia jó alternatíva lehet az esztétika és a funkció megőrzésében, és az onkológiai terápiák kombinációjával a beteg hosszú távú túléléséhez is hozzájárul. Két esetbemutatásunkkal a fenti megállapításokat kívánjuk megerősíteni.
A fej-nyaki régió nyálkahártya-borítással bíró felszíneinek rosszindulatú daganatos elváltozásai között legmagasabb arányban a laphámkarcinóma fordul elő. A diagnózis legtöbbször a primer tumorból vett szövetrészletből, egyes esetekben pedig az érintett nyirokrégióban elhelyezkedő patológiás nyirokcsomóból származó mintából történik. Műtéti beavatkozás esetén az adjuváns kezelés szükségességét, illetve annak típusát jelentős mértékben a kórszövettani leletben foglalt paraméterek határozzák meg. Cikkünkben a szájüregi, valamint a garat kiindulású laphámkarcinómák kórszövettani leletének nemzetközi irányelveknek megfelelő tartalmi igényét, a morfológiai paramétereket, prognosztikus és prediktív faktorokat foglaljuk össze.
A fej-nyaki daganatoknál a szervmegtartó terápiás lehetőségek elfogadásával, általános alkalmazásával megnőtt a képalkotó diagnosztika szerepe. Az új terápiás módszerek (sugárterápia fejlődése, a célzott biológiai kezelés, immunterápia) a pontos anatómia mellett jobb tumormeghatározást és több prognosztikai információt igényelnek. A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) fej-nyaki daganatoknál alapvető vizsgálattá vált, nemcsak a tumorstádium kimutatására, hanem a terápiahatékonyság, terápia utáni státusz, a kezelés következtében létrejött szövődmények elemzésére, a reziduális és recidív tumor kimutatására is. A multiparametrikus, anatómiai és funkcionális információt nyújtó MRI (MP-MRI) valódi képalkotói biomarker, a magas anatómiai felbontás mellett molekuláris és funkcionális, kvalitatív és kvantitatív adatokat szolgáltat. A diffúziósúlyozott mérésekkel (DW-MRI) és a perfúziós-dinamikus kontraszthalmozáson alapuló MRI-méréssel (P-DCE-MRI) javítja a céltérfogat meghatározását, biológiai targetkijelölést tesz lehetővé és a kezelés hatékonyságáról is tájékoztat. A DW-MRI sejtszintű adatokat szolgáltat, sejtdenzitásról, a plazmamembrán integritásáról tájékoztat, a szövetekben lévő vízmozgást jeleníti meg. A P-DCE-MRI hasznos hemodinamikai információt nyújt a szövetek erezettségéről, az erek permeabilitásáról. A jelenleg zajló kutatásokban a radiomika eredményei biztatóak, az MP-MRI az onkológiai képalkotásban a mesterséges intelligencia segítségével új perspektívát nyújt, a technológiai fejlesztések jobb és jobb megvalósulását.
Egyelőre preklinikai vizsgálatokban bizonyította hatásosságát az új hatásmechanizmusú, hosszú hatástartamú topikális fájdalomcsillapító, egy lipidált peptid.
A Canadian Neurological Sciences Federation (CNSF) 2025. évi kongresszusán elhangzott előadás szerint a thymectomia és a szteroidok továbbra is a myasthenia gravis (MG) kezelésének alapját képezik.
A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és módszereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.
Hasonlóan más krónikus betegséghez, a testsúlycsökkentő gyógyszeres terápia is az életmód-változtatással kombinálva javasolt. A jelenlegi irányelvek szerint azoknál a betegeknél, akik életmódváltást kíséreltek meg, és a testtömegindexük (BMI) továbbra is 30 kg/m2-nél nagyobb, vagy a BMI ≥ 27 kg/m2, emellett elhízással összefüggő társbetegségük is van, javasolható a testsúlycsökkentő gyógyszeres kezelés megkezdése.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.