A 2015-ös diagnosztikus kritériumrendszernek köszönhetően több neuromyelitis optica spektrum betegségben szenvedő beteget tudtunk diagnosztizálni és idejekorán kezelni, javítva a betegség kimenetelét. Az aquaporin-4 ellenanyag felfedezése után az anti-MOG-ellenanyag-pozitív esetek tovább árnyalták a képet.

A kortikoszteroidok a rheumatoid arthritis kezelésének részét képezik, de hosszú távú alkalmazáuk mellett számítani kell a jelentős nem kívánt kardiális események gyakoribb előfordulására.

Az axiális spondylarthritis (axSpA) kezelésére jelenleg kétféle hatóanyag áll rendelkezésre: a tumor necrosis factor (TNF) gátlók és az interleukin-17 (IL-17) gátló biológiai terápiák, viszont hamarosan két vizsgálat alatt álló hatóanyag kerül majd várhatóan az FDA elé, nevezetesen a tofacitinib és az upadacitinib nevű orális Janus kináz gátló, melyeket spondylitis ankyloticában és az axiális spondylarthrosisban szenvedő betegek kezelésére javasolnak.

Egy vizsgálat szerint az orálisan szedhető Janus kináz 1-es gátló upadacitinib gyorsabban enyhíti az atopiás dermatitis tüneteit, mint az injekciós formában adandó dupilumab.

Az upadacitinib emelt dózisban kedvezőbb hatású az adalimumab standard adagjainál arthritis psoriaticában.

Egy állatkísérletes modellen végzett új vizsgálat alapján reményünk lehet arra, hogy előbb-utóbb vakcina állhat a rendelkezésünkre a rheumatoid arthritis megelőzésére.

A glukokortikoidok által kiváltott osteoporosis denosumabbal hatékonyan kezelhető, de a denosumab leállítása után a nyereség eltűnik.

Autoimmun betegségben szenvedőknél a koronavírus fertőzés elleni védettség növelésére a teljes átoltottság (az ajánlások szerinti egy vagy 2 adag vakcina)  után emlékeztetö, „booster” oltás javasolt.

Új kutatások szerint a sclerosis multiplexben (SM-ben) szenvedő gyermekek családi anamnézisében gyakoribb az autoimmun betegségek előfordulása a kontroll családokhoz képest.

A Parkinson-kór az idegrendszert érintő mozgászavar. Tünetei az agy alacsony dopamin-szintje miatt alakulnak ki.