A radiológiai vizsgálatok során egyre gyakoribb a daganat gyanúját keltő mellékle­let: incidentalóma. Az orvosnak gondolnia kell az ilyen lelet kockázatára a képalko­tó vizsgálatok indikálásakor. A betegek azt feltételezhetik, hogy az incidentalóma rák, és könnyen lehet, hogy nincsenek tisztában az ismételt képalkotó vizsgálatok­kal járó sugárterhelés kockázataival.  

Célkitűzés. A kapszula-endoszkópia hatékonyságának vizsgálata az ismeretlen eredetű gasztrointesztinális vérzések okának felderítésében. Módszerek. A vizsgálatot 15 olyan személyen végeztük el (9 férfi, 6 nő, átlagéletkor 46 év, tartomány: 20–75 év), akikben sem a felső, sem az alsó endoszkópos vizsgálat nem derített fényt a vérzés okára. A vizsgálat oka 10 esetben nyilvánvaló vérzés (8 melaena, 2 haematochesia), 5 esetben pedig anaemia volt. Eredmények. A kapszula-endoszkópia segítségével a diagnózis nyilvánvaló vérzés esetén tízből 4 (40%), anaemia esetén öt közül 4 betegben (80%) volt felállítható. Az összesített hatékonyság 53%. A melaenás betegek csoportjában öt esetben nem találtunk eltérést, kettőben angiodysplasiát, egyben pedig a jejunum és az ileum diffúz gyulladását mutattuk ki, mely valószínűleg portális hypertensióval állt kapcsolatban. A haematochesiás csoportban egy esetben nem találtunk eltérést, egyben pedig polypot igazoltunk a terminális ileumban. Az anaemia miatt vizsgált betegek között egyben nem találtunk eltérést, háromban Crohn-betegséget, egyben pedig jejunum carcinomát diagnosztizáltunk.  A kapszula-endoszkópia kifejlesztése lehetővé tette a vékonybél fájdalommentes endoszkópos képalkotó vizsgálatát. A kapszula (Given Imaging, Yoqneam, Izrael) mérete 26x11 mm, körülbelül 8 órás élettartamú ezüstoxid elemmel működik, a bélperisztaltikát felhasználva változtatja helyzetét, és közben beépített fémoxid-szilikon chip alapú kamerájával másodpercenként két képet rögzít. A képalkotáshoz szükséges fényt beépített fotodióda biztosítja, a készülék a felvett képeket rádióhullámok segítségével továbbítja a vizsgált személy hasán rögzített vevőkészülék felé. A vizsgálat alatt a beteg szabadon mozoghat, de a képtovábbítás zavartalansága érdekében a túlságosan nagy fizikai terhelést és a gyors mozdulatokat kerülni kell. A kapszula a szervezetből természetes úton, a bevétel után 8–72 órával távozik [1]. Az eljárást 2001 augusztusában engedélyezte az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Igazgatósága (Food and Drug Administration, FDA). Az FDA részére bemutatott első klinikai vizsgálatok kizárólag az ismeretlen eredetű gyomor-bél rendszeri vérzések kivizsgálására irányultak [2]. Ebben a közleményben a szerzők saját tapasztalataikról számolnak be az ismeretlen eredetű gyomorbél rendszeri vérzések okának kapszula-endoszkópiával történő felderítésével kapcsolatban.