A vérvizsgálati eredmények fokozatos eltolódása akár már nyolc évvel a tünetek előtt jelezheti a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa kialakulását, esélyt adva a korai beavatkozásra.

Az alkohol abúzus és az általa okozott májbetegség egyaránt felgyorsult a COVID-19 pandémia alatt.

Végstádiumú májbetegségekben és akut májelégtelenségben a különféle konzervatív kezelési módszerek csak átmeneti megoldást jelentenek. Az egyetlen, hosszú távú túlélést jelentő gyógymód a transzplantáció. Napjainkban a májátültetést követő átlagos 5 éves, ún. kumulatív túlélés 80%-nál nagyobb. Az indikációs terület egyre szélesebb. A májtranszplantációs túl­élési eredményeink a jó nemzetközi statisztikáknak megfelelőek. A graft-és betegtúlélés további javításában a testre szabott immunszuppressziós kezelés bevezetésének nagy jelentősége van.

Korai fázisú hisztológiai adatok szerint az iscalimabbal kezelt betegek 60%-ánál normál szövettani eredményeket tapasztaltak a veseátültetést követő 1 év elteltével.

A szív és a vese számos módon hatnak egymásra: az egyik szerv műkö­dési zavara a másik működésében is zavart generálhat. Az így kialakuló betegségek kezelése a kórképek összetettsége miatt interdiszciplináris együttműködést kíván. A cikk áttekinti a két szerv működésének klinikailag fontos összefüggéseit, és foglalkozik a legújabb terápiás lehetőségekkel is.

A dolgozat röviden összefoglalja a laboratóriumi medicina fejlődésének legfontosabb várható tendenciáit: a „point-of care” és a „lab-on-a-chip” típusú vizsgálatokat, a személyre szabott orvoslás laboratóriumi trendjeit, a laboratóriumok szerepét a betegellátás kimenetének alakulásában, az automatizáció, a robotizáció és a telemedicina lehetséges alkalmazásait.

A kritikus állapotú betegek ellátásának fejlődésével ma már nem kérdés, hogy az intenzív osztályon fekvő, kritikus állapotban lévő gyermekeket meg szabad-e operálni, mert a válasz egyértelmű igen.

Mind a hipertónia, mind az alkoholfogyasztás a betegségterhek első öt koc­kázati tényezője közé tartozik Nyugat-Európában, és a háziorvosok nagy átfedést látnak az előfordulásuk között. A hipertóniás betegek alkoholszűrése az alapellátásban és az ezt követő rövid intervenció (problémás alkoholfo­gyasztás esetén) vagy terápia (alkoholfüggőség esetén) fontos eszköz lehet a WHO által a nem fertőző betegségek megelőzésére és kontrollálására ki­dolgozott akcióterv céljainak elérésében, és az ilyen intervenciók javíthatják a hipertónia kezelésének eredményeit is. A cikket jegyző szakértői munka­csoport számba vette az intervenciók elvi alapjait és lehetséges akadályait, kidolgozta az alapellátásban való bevezetésük lépéseit.

A betegjogok ismeretével, betartásával, nyílt kommunikációval, a biza­lom kialakításával lehet sikeres a betegbiztonság kultúrájának kiépítése. A betegbiztonsági kockázati menedzsment bevezetésének feltétele olyan intézményi légkör megteremtése, amely a nemkívánatos események feltétel nélküli, nyílt jelzését ösztönzi, és nem a felelősségre vonásra helyezi a hang­súlyt. A károsodást szenvedett betegek kezelési költségének megtakarí­tásán, a panaszok miatti adminisztráció és a peres eljárások költségeinek csökkentésén túl a betegjogok tiszteletben tartása hozzájárul a betegek gyógyulásához, életminőségük javulásához, az egészségügyi dolgozók fokozott védelméhez.

A szervátültetés magyar úttörőinek (Ullmann Imre és Németh András) mun­kásságát követően a rendszerváltáskor két helyszínen, Budapesten és Szegeden történtek kizárólag veseátültetések ha­zánkban. Az elmúlt két évtized folyama­tos szakmai fejlődést mutatott, immáron több mint 7000 szervátültetést végez­tünk öt szerv vonatkozásában, 4 centrum­ban 10 program keretén belül. Az újabb mérföldkövet az idei Eurotransplant csat­lakozás jelenti, mely új dimenziót ad a ha­zai szervátültetésnek azzal, hogy a be­tegek a nyugati sorstársaikhoz hasonló esélyegyenlőséget kapnak.