Főbb tézisek: 1. A vasculitisből, asthmából és hypereosinophiliából álló triász Churg–Strauss-szindrómára utal. A diagnózis megerősítésében segítséget nyújtanak a szerológiai (ANCA) és a képalkotó vizsgálatok. A diagnózis alátámasztásának legbiztosabb módja továbbra is a biopszia. 2. Az asthma kezelésére használt leukotriénreceptor-antagonisták lehetővé teszik a glükokortikoidok dózisának gyors csökkentését, így fény derülhet az esetleges lappangó Churg–Strauss-szindrómára. A Th2-citokinek fontos szerepet játszanak a tünetegyüttes patogenezisében, ezért a jövőben a célzottabb kezelési stratégiák kiindulópontját képezhetik. 3. A kezelés a betegség súlyosságától és stádiumától függően többnyire immunszuppresszív szerekkel (cyclophosphamid, methotrexat) kombinált glükokortikoidok adásából áll. Újabb lehetőség a rekombináns interferon-a-val, rituximabbal vagy TNF-a-gátlókkal történő kezelés.
Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.