A nem tartós kamrai tachycardia legmegfelelőbb kezeléséről
Kérdés:
Milyen terápiát javasoljak annak a betegemnek, akinél terhelés során nem tartós kamrai tachycardia jelentkezett? A beteg három évvel ezelőtt coronaria bypass graft műtéten esett át, azóta napi 50 mg metoprolol mellett tünetmentes. Kamrai funkciója normális, semmi nem utal korábban lezajlott myocardialis infarctusra. A Bruce-protokoll szerint elvégzett futószalagos terhelést 8 perc elteltével kamrai bigeminia és hat egymás utáni nem tartós kamrai tachycardiás ciklus miatt megszakították.
Válasz:
Az alábbi lehetőségek jönnek szóba: (1) további kivizsgálás annak tisztázására, hogy a betegnek van-e koszorúér-betegsége; (2) elektrofiziológiai vizsgálattal vezérelt antiarrhythmiás gyógyszeres kezelés, ambuláns monitorozás vagy empirikus terápia; (3) műtéti vagy perkután katéteres abláció; és (4) automatikus implantálható kardioverter defibrillátor (ICD) beültetése a hirtelen szívhalál megakadályozása végett.1 Nincsenek azonban bizonyítékaink arra, hogy az említett módszerek alkalmasak lennének normális bal kamrai funkcióval kísért nem tartós kamrai tachycardiában (azaz normális ejekciós frakció és tünetmentesség mellett) is.
A több központ bevonásával végzett prospektív vizsgálatok hosszú távú kimenetelre vonatkozó adatai azt jelzik, hogy a bal kamra funkciójának károsodása, illetve tartós és nem tartós kamrai tachycardia esetén kedvezőtlenebb kilátásokkal számolhatunk, mint megőrzött ejekciós frakció mellett.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!