A jótékony szívhatásokhoz nem kell napi 10.000 lépés
Egy új kutatás szerint idősebb felnőttek körében a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) kockázatának csökkenése már a korábban széles körben hangoztatott napi 10.000-nél kevesebb lépés megtétele esetén is jelentkeznek.
Azokban a 60 évesnél idősebb felnőttekben, akik naponta nagyjából 6000-9000 lépést tettek meg, 40-50%-kal alacsonyabb volt a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, mint azokban, akik naponta csak 2000 lépésnyit sétáltak. A Circulation-ban december 20-án online megjelent tanulmány biztatást jelent azok számára, akik a napi 10.000 lépést elérhetetlennek találják.
Elérhető lépéscélok
A Steps for Health Collaborative részeként Amanda Paluch (University of Massachusetts Amherst) és munkatársai a napi lépések és a szív- és érrendszeri betegségek közötti dózis-válasz összefüggést vizsgálták 20.152 felnőtt (átlagéletkor 63 év, nők 52%-a) adatait tartalmazócnyolc prospektív vizsgálat metaanalízisében.
A naponta megtett lépések számát minden vizsgálatban öt különböző, kereskedelmi forgalomban kapható lépésmérő eszköz egyikével mérték. A 60 éves és idősebb felnőttek átlagosan 4323 lépést tettek meg naponta (interkvartilis tartomány [IQR], 2760-6924), míg a fiatalabb felnőttek valamivel többet gyalogoltak (medián 6911 napi lépés; IQR, 4783-9794). Az átlagosan 6,2 évig tartó követés során összesen 1523 CVD eseményt jelentettek.
A végső korrigált modellben a 2. kvartilisbe tartozó idősek esetén (akiknek medián lépésszáma 3823 lépés volt naponta) a naponta legkevesebb lépést (medián 1811) megtévő 1. negyedbe tartozókkal összehasonlítva, a szív- és érrendszeri betegségek kockázata 20%-kal alacsonyabb volt (kockázati arány [HR], 0,80; 95% CI, 0,69-0,93), míg a 3. kvartilisben lévő idősebb felnőtteknél, akiknek mediánja 5520 lépés volt naponta 38%-kal volt alacsonyabb a (HR, 0,62; 95% CI, 0,52 - 0,74), és 49%-kal alacsonyabb a 4. kvartilisben, akik a legtöbbet sétáltak (medián napi 9259 lépés); HR, 0,51; 95% CI, 0,41-0,63).
Hasonló eredményeket kaptak, ha az elemzést azokra az egyénekre korlátozták, akiknek kiinduláskor nem volt ismert CVD-e. Hat vizsgálatban zárták ki az elemzésből azokat a felnőtteket, akiknek az anamnézisében szív- és érrendszeri betegség szerepelt. Ezekben a CVD események HR értéke a legalacsonyabb kvartilishez képest 0,74 (95% CI, 0,60 - 0,91) volt a második kvartilisben, 0,60 (95% CI, 0,47 - 0,77) a harmadik kvartilisben, és 0,55 (95% CI, 0,40 - 0,76) a negyedik kvartilisben.
Bár idősekben a megtett lépések száma fordított összefüggést mutat a szív- és érrendszeri betegségek kockázatával, ez az összefüggés nem volt észlelhető fiatalabb felnőtteknél. A kutatók azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a szív- és érrendszeri betegségek az öregedéssel járó betegség, és ezekben a vizsgálatokban a követési időszak valószínűleg nem volt elég hosszú ahhoz, hogy rögzíteni lehessen a CVD előfordulását fiatalabb felnőtteknél.
A lépések tempója nem befolyásolta az összefüggéseket, bár a nyolc tanulmányból csak négy közölt adatot a lépések sebességről, ezért ez a megállapítás előzetesnek tekinthető.
A vizsgálat üzenete, hogy mozogj többet és ülj kevesebbet! A jelenleg inaktív felnőttek számára a fokozatosságot, az ebéd utáni rövid 5-10 perces sétát, a lépcsőn járást, az unokákkal való szabadtéri bújócskázást tanácsolják. Ha sikerült a napi 3000 lépést elérniük, akkor pedig a napi 4000, majd 5000 lépés célul kitűzését, hisz minden egyes további fokozat a szív egészségének javulásához vezethet.
Forrás:
Paluch, A.E, Bajpai, S., Ballin M, et al: Prospective Association of Daily Steps With Cardiovascular Disease: A Harmonized Meta-Analysis Circulation. 2022; Dec 20. https://doi.org/10.1161/CIRCULATIONAHA.122.061288
