Az utóbbi két évtized három koronavírusa

A koronavírusok egyetlen nem szegmentált, lipid-fehérjeburokba csomagolt pozitív RNS vírusok (vagyis RNS-ükről hírvivő RNS módjára közvetlenül készülhet másolat), melyek elektronmikroszkópban jellegzetes negatív festődést mutatnak.

Az első koronavírusokat June Almeida skót tudós és munkatársai fedezték fel az 1960-as években Az elektronmikroszkóp képen a szürke, kerek foltokként megjelenő vírusokat apró, napkorongra emlékeztető képződmények vették körül, ennek alapján kapták a koronavírus nevet. A legelső azonosított koronavírus egy csirkéket fertőző bronchitis-vírus volt, később megfázás tüneteit mutató emberek orrüregéből izoláltak vírusokat, amelyeknek a humán koronavírus 229E és OC43 (HCoV-229E, HCoV-OC43) elnevezést adták.

A 2003-as SARS-CoV járvány kitörésekor a jellegzetes elektron-mikroszkópos megjelenés segített abban, hogy a  súlyos akut respiratórikus szindrómában (SARS) meghalt Dr. Carlo Urbani légúti produktumából a koronavírust amplifikálni és szekvenálni lehetett (az első izolátumot ezért a SARS-sal tárult koronavírus Urbani strain-jének nevezik ma is). A SARS-CoV-nek elnevezett vírus szekvenciája lényegesen eltért az ismert, humán betegségeket okozó egyéb koronavírusokétól. Lázas betegséget, súlyos akut respiratorikus szindrómát (SARS), pneumoniát, valamint köhögéssel és nehézlégzéssel járó alsó légúti tüneteket okozott (CDC). A SARS-CoV járvány Kínában, Guangdongban indult és a Dél-Kelet Ázsia, Észak-Amerika, Európa és Dél-Afrika számos országában terjedt el. A fertőzés emberről emberre elsősorban köhögés, vagy tüsszentés során cseppfertőzéssel történt, de személyes kontaktus (kézfogás), vagy a fertőzött felületek érintése is elegendő volt a megfertőződéshez. Az egészségügyi dolgozók különösen nagy kockázatnak voltak kitéve, ha nem tartották be a védekezésre vonatkozó előírásokat. Az utolsó SARS-CoV esetet 2003. szeptemberben jegyezték fel, miután 8000 személy fertőződött meg és 774 haláleset következett be, ami 9,5%-os halálozási arányt jelent.

Kilenc évvel később egy új, szintén légzőszervi megbetegedést okozó koronavírus jelent meg a Közel-Keleten, melyet ezért (a Közel Kelet angol nevéből, Middle East) MERS-CoV-nak neveztek el. A MERS-CoV tünetei nem jellegzetesek, de sok beteggel a súlyos akut respiratorikus distressz végzett. Ezen betegek diagnosztizálásában az utazási anamnézis volt döntő jelentőségű, hiszen minden megbetegedés kötődött valamilyen módon az Arab Félszigethez, vagy a környékéhez. A SARS-CoV-hez hasonlóan itt is az egészségügyi dolgozók kockázata volt a legmagasabb, mint azt a dél-koreai járvány kapcsán ki is mutatták. A SARS-CoV-al összehasonlítva a MERS-CoV jelenleg is kering, a halálozási ráta jóval magasabb (kb. 35%). Ami segít a MERS-CoV ellenőrzésében az az, hogy alacsony kb.1 a reprodukciós indexük (Ro), ami azt jelenti, hogy egy személy csak további egy személynek adja át a fertőzést – szemben a SARS-CoV-al, ahol az Ro érték kb. 4.

2019. december 30-án a kínai Wuhanban a betegek egy csoportján ismeretlen etiológiájú pneumoniát észleltek, amit azonnal jelentettek a WHO pekingi irodájának. Egy héttel később, 2020. január 7-én ezekből a betegekből egy új koronavírust (SARS-CoV-2) izoláltak, az általa okozott megbetegedést pedig 2020. február 11-én COVID-19-nek nevezte el a WHO. Ez a vírus jóval több beteget fertőzött meg, mint az előző kettő közül bármelyik. A vírus gyors terjedését több tényező segítette: Wuhan a Hubei megye központja, több mint 11 millió lakosa van, forgalma óriási, így a személyről személyre való terjedés és a más vidékekre történő elhurcolás valószínűsége is igen nagy. Ekkor az Ro-t 2 és 3,5 közé tették, ami azt jelentette, hogy egy fertőzött átlagosan 2- 3 fogékony személynek adja tovább a kórt. A COVID-19 fertőzést polimeráz láncreakcióval (PCR) igazolták lázas, száraz köhögést, nehézlégzést, súlyos esetekben pneumoniát elszenvedő, átlagosan 55 éves embereken (gyermekekben igen ritkán igazolták a fertőzést). A halálozási arány 2% és 3% között mozog. Bár a halálozási arány jóval alacsonyabb, mint a másik két vírus esetén, de összességében a SARS-CoV-2-ben mégis többen halnak meg, mivel a fertőzés jóval több személyt érint, tekintva, hogy a fertőzés az esetek 80%-ában tünetmentesen vagy csak enyhe tünetekkel zajlik, továbbá a betegség már a lappangási idő alatt is fertőz. A kínai hatóságok nagyon komolyan vették a fertőzés globális terjedésének veszélyét, és példa nélküli intézkedéseket vezettek be (repülőterek, pályaudvarok, Wuhanba vezető utak lezárása, kórházak építése rekordidő alatt). Ennek ellenére a SARS-CoV-2 a világ majdnem minden pontján viszonylag hamar megjelent.

A lappangó és enyhe, továbbá igen változatos tünetek miatt nagyon nehéz a betegek felismerése és a bizonyítottan hatásos gyógymód hiánya miatt azok megfelelő kezelése. Az USÁ-ban a Centers and Disease Control and Prevention (CDC) naprakész információkkal szolgál, tájékoztat a vírus kimutatásának lehetőségéről és a betegtől levett minták kezeléséről. A levett mintákat állami laboratóriumokba kell küldeni különleges eljárásokkal, B-kategóriás jelzéssel. Az egyéb mintákat általános elővigyázatossági intézkedések (arcmaszk, kesztyű, eldobható ruha) mellett a kórházi laborba kell továbbítani. Bár sok molekuláris panel (SARS, MERS, HcoV 229E, NL63 OC43, HKU1) ismert légúti fertőzések kimutatására, a COVID-19-et ezek nem képesek detektálni. A CDC nem javasolja vizsgálat alatt lévő betegeknél MERS-CoV, vagy SARS-CoV-2 vírus-kultúrák létrehozását. A WHO weboldala sokféle kérdésben tájékoztatást nyújt. Amennyiben egy betegnél SARS-CoV-2 fertőzés igazolódik, figyelembe kell venni a levegőn keresztüli, vagy érintkezésen keresztüli védelem megteremtését. A kezelési lehetőségek legtöbbször csak tünetiek, bár egyes antivirális szereket csaknem mindenütt bevetnek a standard ellátás részeként.

A SARS-CoV-2-ben elhunyt betegek boncolási, illetve tüdőből származó szövetmintáinak eredményeit egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A képalkotó vizsgálatokból viszont tudjuk, hogy a legtöbb súlyos esetben kiterjedt alveoláris károsodás áll fenn hyalin-membrán képződéssel, az alveolusok falának gyulladásával, a pneumociták leválásával, és – amennyiben másodlagos bakteriális pneumonia is fellép – az alveolusok neurophilokkal való infiltrációja is látszik. Egyéb specifikus eltérések (pl. többmagvú sejtek, virális zárványok) kimutatása pathológiai vizsgálatokkal lehetséges.

A SARS-CoV-2 története folyamatosan alakul. A SARS-CoV-2-nek a SARS-CoV-tól és a MERS-CoV-tól eltérő, különleges tulajdonságait a fertőzés progressziója során egyre inkább meg fogjuk ismerni.   

Források:

1. Guarner J. Three emerging coronaviruses in two decades the story of SARS, MERS, and now COVID-19. American Journal of Clinical Pathology, Published 13 Febr 2020. 2020;153(4):420–421, https://doi.org/10.1093/ajcp/aqaa029

2. Centers for Disease Control and Prevention. Severe acute respiratory syndrome (SARS). Last reviewed 2005. https://www.cdc.gov/sars/guidance/b-surveillance/app1.html. Accessed February 3, 2020.