hirdetés

Bechterew-kórban fokozottan ügyeljünk a szívre

A Bechterew-kórban szenvedő betegekben emelkedik a szív- érrendszerei betegségek kockázata, és halálozásuk leggyakoribb oka is valamilyen kardiovaszkuláris betegség.

hirdetés

A spondylitis ankylopoetica (Bechterew-kór, továbbiakban SpA) leginkább a gerinc kisízületeinek és a szakroiliakális ízület krónikus, gyulladásos-reumatikus megbetegedése, mely az érintett ízületek elmeszesedéséhez, elcsontosodásához, rögzüléséhez vezet. Férfiaknál 2-4-szer gyakoribb, mint nőknél. Prevalenciája Közép-Európában 0,3-0,5%-ra tehető. Már fiatal felnőtt (15-30 éves) korban kezdődve évtizedek alatt fájdalmas strukturális elváltozásokat okoz, melyek nagyban gátolják leginkább a gerinc funkcióit és rontják az életminőséget. Kezelésében elsődleges szerepet játszik a gyógytorna, a hidroterápia. A hagyományos NSAID-k és a COX-2 gátlók használatosak a fájdalom enyhítésére, mellé paracetamol és egyéb nem opiod analgetikumok adhatók. Lokális kortikoszteroidok adását mindig nagy tapasztalatú szakemberre bízzuk. A TNF-alfa gátlók (adalimumab, infliximab, etanercept) új megközelítést jelentettek, javultak a funkciós paraméterek, csökkentek a fájdalmak és javulnak az extraartikuláris tünetek (pl. uveitis) is. Korrekciós jelleggel (pl. ék-oszteotomia, protézisek) utólagos műtéti beavatkozások is lehetségesek.

Az Annals of Internal Medicine-ben 2015. augusztus 11.-én online megjelent közleményben Dr. Nisha Nigil Haroon (Toronto Western Hospital, Ontario, Kanada) és munkatársai megállapítják, hogy az SpA-ban szenvedő betegeknél emelkedik a vaszkuláris történések (pl. koronária betegség) kockázata. A vizsgálók 21 473 (45-66 éves) SpA-ban szenvedő beteg adatait nézték át, és 86 606, életkor, nem, geográfiai helyzet szerint párosított, SpA-ban nem szenvedő személyek adataival hasonlították össze. Az eredmények azt mutatták, hogy az SpA-ban szenvedők esetén 43%-kal magasabb általában a vaszkuláris (HR: 1,43, 95%CI 1,19-1,72), 60%-kal a cerebrovaszkuláris (HR 1,60, 95%CI 1,17-2,20), és 35%-kal magasabb a kardiovaszkuláris halálozás kockázata (HR 1.35, 95%CI 1,07-1,70). A vaszkuláris halálozás nagyobb mértékben érinti az SpA-ban szenvedő férfiakat, mint a nőket: előbbieknél 50%-os az emelkedés, utóbbiaknál 34%.

Az Annals of the Rheumatic Diseases-ben 2015. szeptember 2.-án online megjelent tanulmányban Dr. Sofia Exarchou (Rheumatology Section, Department of Clinical Sciences, Lund University, Malmö, Svédország) és munkatársai 8 600 SpA-ban szenvedő beteg adatait 40 460 komparátor személy adataival hasonlították össze (azaz minden egyes beteghez 5 nem beteg személyt társítottak). Meglepődve tapasztalták, hogy az SpA-ban szenvedőknek az alapbetegséghez társuló egyéb betegségek: pszoriázis, gyulladásos bélbetegség, uveitisz,  perifériás artritisz, az aorta inszufficiencia –  miatti halálozása nem emelkedett, de esetükben több csípőprotézisre volt szükség. Az SpA-ban szenvedők halálozásának leggyakoribb oka valamilyen kardiovaszkuláris betegség volt, márpedig gyakrabban (34,7% vs 30.6%), mint a komparátor csoportban. Hat év múltán SpA-s betegek 94,5%-a volt életben (95%CI 93,9-95,0), míg a kontroll személyek 96,9%-a volt életben (95%CI 96,7-97,1). A kutatók szerint az SpA-ban szenvedők relatív halálozási kockázata megegyezik azzal, amit reumatoid artritisz esetén már régebben ismertünk.

A klinikai tapasztalatok szerint az idő előtti elhalálozás reumatoid artritiszben a krónikus gyulladásos betegség következménye. Az SpA betegségnek ettől eltérő életkori, nemi, patológiai és fenotipikus sajátosságai vannak és – bár a gyulladás mértéke eltérő – az SpA gyakran szintén szisztémás gyulladás áll fenn, ezért nem lepte meg a kutatókat a halálozási kockázat emelkedése, bár mértéke a vártnál nagyobb volt. Nem tudták viszont felmérni az NSAID-knak és a TNF-gátlóknak a mortalitásra kifejtett hatását: ezeknek egyszerre van gyulladáscsökkentő (kedvező) hatásuk, és (káros) mellékhatásuk is. Néhány – nem bizonyító erejű – adat szól amellett, hogy a ritkább NSAID használat mellett magasabb a mortalitás.

A gyulladásnak és a kezelésnek egyaránt szerepe van az SpA-s betegek mortalitásában, ezért az orvosnak a remélt remisszió érdekében csökkenteni kell a gyulladást, de ugyanakkor szem előtt kell tartania a kezelések kontraindikációit és mellékhatásait is. Az egyéb kockázati faktorok (káros étrend, dohányzás, testedzés illetve a betegegyüttműködés hiánya) a szocioekonómia tárgykörébe tartoznak, de az orvosnak ezekre is figyelemmel kell lennie.

 

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

1. Medscape Medical News

2. Annals of Internal Medicine

3. Medscape Medical News

4. Annals of the Rheumatic Diseases 

 

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.