Migrénkezelés a sürgősségi ellátóhelyeken

A kutatók a MEDLINE, Embase és Web of Science adatbázisokból 64 randomizált, kontrollált vizsgálat szisztematikus áttekintését és Bayes-hálózati metaanalízisét végezték el a kezdetektől 2024. február 9-ig.

Az elemzésbe a sürgősségi ellátóhelyeken migrénnel jelentkező felnőtt résztvevőket vonták be, és a farmakológiai terápiákat egymással vagy placebóval hasonlították össze. Az elsődleges kimenetelek a 2 órán belüli megfelelő fájdalomcsillapítás, a fájdalom intenzitásának változása 1 órán belül, a mentőszer szükségessége 2 órán belül és a jelentős mellékhatások voltak.

A kutatók a terápiás szerek rangsorolásához a kumulatív rangsorolási görbe alatti felületet (SUCRA) használták.

Az intravénásan (iv) illetve intramuszkulárisan (im) adott klórpromazin hozott legnagyobb valószínűséggel (SUCRA, 87,3%) 2 órán belüli megfelelő fájdalomcsillapítást, ezt követte az iv/im proklórperazin (80,99%) és az iv propofol (68,54%). Az iv ibuprofen volt a legkevésbé hatékony (2,47%).

Az iv metoklopramid – iv ibuprofén kombináció mutatta a legnagyobb valószínűséggel a mentőszer szükségességének megelőzése tekintetében a felsőbbrendűséget (SUCRA, 94,6%), ezt követte az iv metoklopramid – iv dexketoprofén (85,53%) és az iv/im klórpromazin (83,30%). A legkevésbé hatékony az iv valproát volt (7,69%).

A jelentős mellékhatások elkerülése szempontjából az iv dexametazon (SUCRA, 79,51%) bizonyult a legvalószínűbbnek, amelyet az iv ketorolac (79,37%) követett.

A Ian S. deSouza (SUNY Downstate Health Sciences University and Kings County Hospital Center, New York City) és munkatársai jelentős változékonyságot találtak a fájdalom intenzitásának 1 órán belüli változására vonatkozó adatokban, ami az eredményeket megbízhatatlanná teszi.

„Az iv/im klórpromazin egyértelműen a leghatékonyabb, az iv valproát egyértelműen a legkevésbé hatékony, az iv/im ketorolac pedig valószínűleg a legkevésbé hatékonyak közé tartozik, mint a mentőszer szükségességét kiküszöbölő egyetlen szer” - írták a szerzők. „A farmakológiai terápiák relatív biztonságossága nem határozható meg kellő bizonyossággal. Továbbá a parenteralisan alkalmazott, és talán viszonylag hatékonyabb farmakológiai terápiák, mint a klórpromazin, proklórperazin és metoklopramid-NSAID kombinációk randomizált, kontrollált vizsgálatainak szilárdabban kellene megállapítaniuk, hogy melyek a legjobb lehetőségek a migrén kezelésére az ED-ben” - tették hozzá az Annals of Emergency Medicine című szaklapban 2024. december 13-án online megjelent cikkükben (https://www.annemergmed.com/article/S0196-0644(24)01197-1).

Az intravénás kristalloid bólus bevonása egyes vizsgálatokba csökkenthette a fájdalom intenzitását a klinikailag dehidratált résztvevőknél, ami potenciálisan felduzzasztotta az ezekre a beavatkozásokra vonatkozó hatásbecsléseket. A klinikai heterogenitás, például a migrén típusában, a résztvevők demográfiai jellemzőiben és a különböző befogadási kritériumokban mutatkozó különbségek megkérdőjelezték a hálózati metaanalízis tranzitivitási feltételezését. A mérsékelt és súlyos fájdalmakkal küzdő alcsoport esetleges felülreprezentáltsága torzíthatta az általános hatékonysági becsléseket, ami miatt az eredmények kevésbé általánosíthatók a különböző fájdalomszintű, szélesebb populációra.

Forrás:

deSouza IS, Anthony N, Thode, HJr. Effectiveness and Safety of Pharmacologic Therapies for Migraine in the Emergency Department: A Systematic Review and Bayesian Network Meta-analysis Annals of Emergency Medicine December 13, 2024