Fiatalkori cukorbetegség
Fiatalkori diabeteszben a jelenlegi kezelések nem lassítják a béta-sejtek funkcióromlását.
American Diabetes Association (ADA) 2018-as tudományos ülésén 2018. június 25.-én elhangzottak szerint a serdülőkorban jelentkező kóros glukóz-intorelancia (prediabétesz) vagy a már fennálló 2-es típusú diabétesz azonnali kezelése nem akadályozta meg a béta-sejtek állapotának romlását.
A fiatalokon végzett Restoring Insulin Secretion (RISE) vizsgálat Diabetes Care lapban is megjelent eredményei azt mutatták, hogy a béta-sejtek működése mind az egy évig adott metformin, mind a 3 hónapos hosszú hatású inzulin adást követő 9 hónapos metformin szedés ellenére rosszabbodott. Az eredmény azért is meglepő, mivel a Diabetes Prevention Program (DPP) szerint felnőttekben a metformin hatásosan gátolja a béta-sejtek funkcióromlását.
Dr. Kristen J. Nadeau gyermekgyógyász professzor (University of Colorado Anschutz Medical Campus, Aurora) és munkatársai a RISE gyermekkori vizsgálatot 91 pubertáskorú elhízott gyerek bevonásával végezték. Az egyik csoportban a fiatalok 12 hónapon keresztül metformint kaptak napi kétszeri 1000 mg-os dózisban, a másik csoportba sorolt betegek 3 hónapig glargin inzulint kaptak heti kétszer (az éhomi vércukor 4,4-5,0 mmol/l közötti , azaz 79,2 – 90 mg/dl/ értéken való tartásához), majd a további 9 hónapban metformint szedtek. A fiatalok átlagéletkora 14 év, BMI indexük 37,7 kg/m² volt, átlagos HbA1c-jük pedig 5,7%-nak adódott. A vizsgálatba vont tinédzserek 60%-ának kóros glukóztoleranciája volt, 40%-uk pedig 6 hónapnál nem régebbi 2-es típusú diabéteszben szenvedett. A 91 fiatalból 84 fejezte be a vizsgálatot, az ő adataikat lehetett 12 és 15 hónap múlva kiértékelni.
A kétféle kezelés kimenetelében nem volt különbség sem a 12. havi, sem a 15. havi kiértékelés során, a béta-sejt funkció, a BMI százaléka, a HbA1c értéke, az éhomi vércukorérték, illetve a 2 órás orális glukózterhelés tekintetében sem. A béta-sejt funkció mindkét kezelési csoportban 12 és 15 hónap után szignifikánsan alacsonyabb volt, mint annak kiinduláskor mért értéke. Az eredmények alátámasztják a Treatment Options for Type 2 Diabetes Adolescents and Youth (TODAY) vizsgálat megfigyeléseit, melyek szerint a 2-típusú diabéteszes fiatalok 50%-ában a kezdeti kezelések sikertelenek, átlagosan 3,9 év után inzulinkezelést kellett kezdeni, ami arra utal, hogy a fiatalkori betegség a felnőttkorinál gyorsabban progrediál.
Bár nincs bizonyíték arra, hogy a serdülők prediabetikus állapotában ezek a kezelések hatásosak lennének, viszont a fiatalok 2-es típusú diabéteszében semmiképp sem javasolható a metformin kezelés leállítása, mivel szedésekor csökken a vércukorszint. A hozzászólók is megjegyezték, hogy számos fiatal esetében a metformin önmagában nem jelent megoldást, tehát mindenképp szükség lenne kiegészítő kezeléseket kidolgozására, hisz a korai béta-sejt zavarok állandó inzulinfüggést okoznak, és a fiataloknál magasabb a diabétesz komplikációinak kockázata is.”
Dr. John B. Buse (University of North Carolina Scholl of Medicine, Chapel Hill), a RISE tanulmányhoz fűzött szerkesztőségi közleményben rámutatott, hogy a fiatalkori prediabetesz és 2-es típusú diabetesz jó részéért az elhízás járványos elterjedése a felelős, aminek terjedése ellen mindenképp hatásos intézkedések szükségesek. Az is igen nagy probléma, hogy a fiatalok HbA1c-értékét inzulinnal vagy metforminnal nem tudjuk kedvező szinten tartani, ezért számos komplikáció kialakulására kell felkészülni. Az étrend változtatása mellett azonban elengedhetetlen az életmód változtatás, a rendszeres testmozgás és az egészséges, kielégítő mennyiségű alvás.
Mivel a standard inzulin- és metforminkezelés nem sokat változtat a betegség természetén, változatlanul nagy szükség van annak megértése, hogy mi történik a pubertás során, hiszen a fiatalok élettani folyamatai lényegesen eltérnek a felnőttekéitől.
Forrás:
