Koleszterin-tartalmú ételek és kardiovaszkuláris kockázat

Az American Heart Association (AHA) 2019. december 16-án megjelent tanulmányában azt mondja, hogy szívbarát táplálkozás - pl. a mediterrán vagy DASH (Dietary Approaches to Stop Hypertension)-diéta mellett - amikor a táplálék felét gyümölcsök és zöldségek teszik ki és viszonylag kevés állati eredetű terméket fogyasztunk, a koleszterinszintünk megfelelő értéken marad.

Már régóta bizonyított és elfogadott tény, hogy a kardiovaszkuláris betegségek (CVD) kockázatának csökkentésére korlátozni kell a koleszterin bevitelét. Ugyanakkor a 2013-as AHA/ACC Lifestyle Guidelines for Cardiovascular Risk Reduction és a 2018-as Cholesterol Management Guidelines nem adott speciális útmutatást a koleszterin-fogyasztás mértékére vonatkozóan. Bár az első ajánlás a koleszterin- és a nátrium- fogyasztás csökkentését javasolta, de nem határozott meg speciális beviteli paramétereket. Még a 2015-2020-as Dietary Guidelines for Americans (DGA) sem adta meg konkrétan az elfogyasztható koleszterin mennyiségét.

Mivel a 2015-ös DGA megjelenése után sokan nyakló nélküli tojásevésbe kezdtek, az AHA kutatói időszerűnek látták a témával kapcsolatos tanulmányok újbóli átnézését. A National Health and Nutrition Examination Surveys (NHANES) szerint egy 20 éves amerikai polgár átlagosan napi 293 mg koleszterint fogyaszt, de a mennyiség széles határok között ingadozik. Az elfogyasztott táplálék koleszterintartalmának 42%-át a húsok, 25%-ban a tojás adják, a maradék koleszterin pedig a gabona termékekből és a teljes értékű tejtermékekből származik.

A cikk szerzői 17 prospektív, megfigyeléses vizsgálat eredményei alapján azt látták, hogy a diétás koleszterin és a CVD-kockázat között nincs összefüggés. Ezután a tojásfogyasztásra összpontosítottak, hisz ebből származik a bevitt koleszterin egynegyede és egy nagyobb méretű tojás kb. 186 mg koleszterint tartalmaz (ami az előbb említett 20 éves átlag amerikai által fogyasztott napi koleszterin több, mint fele). A tojásfogyasztás és az általános CVD-kockázat között nem volt összefüggés, persze az eredmények a CVD típusától függően változtak, pl. a több tojás fogyasztása 2-es típusú diabetesben növelte a stroke és a koronária-betegség, és férfiakban a szívelégtelenség kockázatát. Az elfogyasztott koleszterin és a CVD-kockázat összefüggését kutató beavatkozásos vizsgálatok eredményei ellentmondásosak voltak, és legtöbbször nem is adtak információt az elfogyasztott zsír típusáról, így igen nehéz elkülöníteni az étrendi koleszterin és a zsír egymástól független hatásait.

Viszont 55 randomizált, ellenőrzött beavatkozásos vizsgálat (melyben pontos információ volt az elfogyasztott telített, egyszeresen - illetve többszörösen telítetlen zsírok mennyiségéről) meta-analízisében igazolták, hogy az LDL koleszterin-szint a bevitt koleszterin dózisától függött. Carson doktornő és a munkatársai azt javasolják, hogy „csökkenteni kell a telített zsírok fogyasztását, mely emeli az LDL-koleszterin szintet és a CVD kockázatát, és az elfogyasztott kisebb mennyiségű zsír is egészséges, elsősorban növényi eredetű zsír legyen (mandula, dió, pekándió, avokádó), a saláta öntetekhez pedig inkább szója- vagy kukorica-olajat használjunk.” A tanácsadó testület az egészséges étrend követését javasolja, mint amilyen a mediterrán és a DASH diéta: ami elsősorban zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonatermékek, alacsony zsírtartalmú tejtermékek, szárnyasok, hal, növényi olajok, magok fogyasztását jelenti, kevesebb só, vörös hús, finomított szénhidrát és hozzáadott cukor fogyasztása mellett.

Egyértelműen javasolható az US Department of Agriculture által kiadott, az egészséges táplálkozást hirdető és számos táplálkozási tanácsot adó „ChooseMyPlate” oldal használata. Bár a tanácsadó testület nem határozza meg a naponta elfogyasztható koleszterin számszerű mennyiségét, de javasolja, hogy a az egészséges emberek se fogyasszanak napi egy tojásnál többet. Célszerű viszont a rákok és egyéb tengeri meszeshéjú állatok étrendbe iktatása. A tej-tojás (lacto-ovo) vegetariánusok több tejterméket és tojást fogyaszthatnak, de a diszlipidémiás, különösen diabeteses, vagy a szívelégtelenség kockázatával rendelkezők csak erős mértékkel fogyasszanak koleszterinben gazdag ételeket.

Dr. Deirdre K. Tobias (Brigham and Women’s Hospital, Boston) kiemelte, hogy az AHA ajánlása egyértelmű elmozdulást jelent az előző ajánlásokhoz képest: már nem csak negatív megjegyzéseket tesznek az olyan táplálékokról, mint a koleszterin, ami sok félreértése vezetett a múltban. Dr. Marc-Andre Cornier (University of Colorado School of Medicine, Aurora) ugyanakkor elmondta a theheart.org/Medscape Cardiology-nak, hogy a javaslatok ésszerűek, de még mindig vannak bizonytalanságok. „Kiegyensúlyozott szívbarát táplálkozás szükséges, de ne higgyük, hogy teljesen kihagyhatjuk a koleszterint.”   

Források:

1. Batya Swift Yasgur. AHA advisory OKs eating cholesterol in moderation. Medscape Medical News. December 20, 2019.

2. Carson JAS, Lichtenstein AH, Anderson CAM, et al. Dietary cholesterol and cardiovascular risk: a science advisory from the American Heart Association. Circulation. 16 Dec 2019.