hirdetés
hirdetés

Mégsem véd a mérsékelt alkoholfogyasztás a stroke-tól?

Egy nagy, népesség alapú vizsgálat szerint a magasvérnyomás és a stroke kockázata az elfogyasztott alkohol mennyiségével arányosan növekszik.

hirdetés

A Lancet-ben 2019 áprilisában online közölt vizsgálat következtetése ellentmond néhány korábbi vizsgálat eredményeinek, melyek szerint a mérsékelt alkoholfogyasztás véd a stroke ellen. A kínai populáción végzett konvencionális epidemiológiai- és genetikai analízisek összehasonlító vizsgálata szerint ez nem áll fenn. A több mint 500.000 kínai férfi esetén az alkohol volt felelős az ischaemiás stroke-ok kb. 8% és az agyvérzések 16%-áért.

A mérsékelt alkoholfogyasztás betegségekre gyakorolt hatásairól ellentmondásos adatok születtek. A 2012-ben megjelent megfigyeléses vizsgálat, a Nurses’s Health Study például 83.578 ápolónő sok éves (1,695,324 személy/év) megfigyelése nyomán arra a következtetésre jutott, hogy az ischaemiás és a vérzéses stroke-ok kockázata a csekély illetve mérsékelt alkoholfogyasztás esetén kisebb, mint az absztinenseknél tapasztalt kockázat. A nagyobb mértékű alkoholfogyasztás viszont már emelte a stroke bekövetkeztének esélyét (Jimenez). A csaknem 600.000 egyén adatait tartalmazó 83 prospektív vizsgálat meta-analízise ezzel ellentétben arra a következtetésre jutott, hogy már a mérsékelt alkoholfogyasztás is növelte a stroke-halálozás kockázatát (Wood). A kardiovaszkuláris kockázat tekintetében azonban még ma is számos kutató sok-sok vizsgálat eredményei alapján azt vallja, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatot.

A Lancet tanulmány társszerzője, Prof. Richard Peto (Medical Statistics and Epidemiology, Oxford, UK) szerint a régebbi epidemiológiai vizsgálatokban nem vették figyelembe a stroke-ot és a kardiovaszkuláris betegségeket csökkentő egyéb faktorokat. Úgy tapasztalja, hogy a prospektív epidemiológiai tanulmányok típusosan U-alakú összefüggést mutatnak az alkohol-bevitel és a stroke kockázata között: a mérsékelt ivás (napi 1-2 ital) mellett a legalacsonyabb a kockázat, viszont ezt a megfigyelést egyéb faktorok elfedhetik. A tisztánlátás érdekében egy prospektív vizsgálatot végeztek az alkoholfogyasztás és a kardiovaszkuláris megbetegedések (ischemiás stroke, intracerebrális haemorrhagia, miokardiális infarktus) kapcsolatára vonatkozóan a China Kadoorie Biobankban rendelkezésre álló 512.715 személy (nők és férfiak, átlagéletkor 52 év) 10 éves követése alapján. Személyes bemondás alapján nem ivók, esetileg ivók, állandó ivók és régebben ivók csoportjaiba sorolták a résztvevőket, és követték a kardiovaszkuláris eseményeket. 161.498 résztvevőnél történt genetikai vizsgálat az ALDH2 gén rs671 és az ADH1B gén rs1229984 variánsainak értékelésére, melyek együtt jelentősen csökkentik az alkohol-bevitelt. (Az említett genetikai variánsokat hordozó kelet-ázsiakban alkohol hatására Alcohol Flushing Syndrome lép fel: az alkohol acetaldehid metabolitja fájdalmas arcpírt, hányingert és tachycardiát okozhat, ami odáig vezet, hogy a genetikai variánst hordozó és nem hordozó férfiak körében akár 50-szeres különbséget is mutathat az alkoholfogyasztás mértéke.)

A kiinduláskor 6.897 férfi (33%) és 6245 nő (2%) fogyasztott rendszeresen némi alkoholt, leginkább égetett szeszes italt, de ez geográfiai régiónként erősen változott. Az adatok konvencionális feldolgozása szerint valóban U-alakú összefüggés volt a bevitt alkohol mennyisége valamint a stroke és a szívinfarktus előfordulása között. Viszont a genetikai analízis szerint nem láttak U-alakú megoszlást: a napi 4 italt elfogyasztó férfiaknál a relatív kockázatok a következőképpen alakultak: ischaemiás stroke 1,27 (95%CI 1,13-1,43, P=0,0001), agyvérzés 1,58 (95%CI 1,36-1,84, P<0,0001), összes stroke 1,28 (95%CI 1,26-1,51, P<0,0001). A napi 4 ital elfogyasztása átlag 4,3 Hgmm-rel emelte a szisztolés vérnyomást. Mind a konvencionális, mind a genetikai analízis szerint az alkoholfogyasztás mértékének megfelelően nőtt a vérnyomás, a HDL-koleszterin koncentrációja, és a GGT (mindegyik P<0,0001).

Az összes férfira vonatkoztatva az átlagos alkoholbevitel heti 100 g körül volt. Ennél a mennyiségnél az ischaemiás stroke relatív kockázata 1,09 (95%CI1,04-1,14) volt, míg a vérzéses stroke kockázata 1,18-nak (95%CI1,12-1,24) adódott. Az összes stroke relatív kockázata 1,12 (95%CI 1,09-1,16) volt. Az esetleges zavaró tényezők ezeket az értékeket nem befolyásolták. A kutatók megjegyzése szerint „a genetikai adatok arra utalnak, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás látszólagos védő hatását nem maga az alkohol fejti ki, az inkább a zavaró tényezőkből származó melléktermék”. Mivel a részvevők égetett szeszesitalt fogyasztottak, más alkoholos italok (pl. vörös bor) hatását ebben a vizsgálatban nem lehetett értékelni. A kutatók kíváncsiak lettek volna a szívrohamok alakulására, de Kinában, Koreában, Japánban leginkább a stroke-ok a jellemzőek. 

 

Forrás:

1. Medscape Medical News > Neurology News

2. The Lancet 

3. Stroke 

4. The Lancet 

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.