Testsúlycsökkenés és egyéb előnyök tirzepatiddal

Az új elemzés kimutatta, hogy a résztvevők 63%-a legalább 20%-os testsúlycsökkenést ért el, és tirzepatid (Mounjaro, Eli Lilly) mindhárom dózisa (5 mg, 10 mg és 15 mg) jelentős és tartós testsúlycsökkenést eredményezett a placebóhoz képest a 72 hetes követés során. Az átlagos testsúlycsökkenés -16,0%, -21,4% és -22,5% volt az 5 mg, 10 mg és 15 mg tirzepatid szedése esetén, míg a placebóval elért testsúlycsökkenés -2,4% volt (mindegyik P < 0,001 a placebóval szemben). A tirzepatid legmagasabb, 15 mg-os adagját szedő résztvevők körében pedig a betegek 96%-a, 90%-a és 78%-a ért el legalább 5%-os, 10%-os és 15%-os súlycsökkenést.

A tirzepatidot az Egyesült Államokban és az Európai Unióban engedélyezték a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére, gyártója, az Eli Lilly pedig idén szeretné engedélyeztetni a gyógyszert elhízás kezelésére.

A kiindulási BMI-kategóriától függetlenül 10-ből 9 ember elérte a tirzepatid minden dózisában az ≥ 5%-os testsúlycsökkenési küszöbértéket, a magasabb dózisoknál pedig több mint egyharmaduk 25%-os vagy annál nagyobb súlycsökkenést ért el. Az életmódbeli és a sebészeti kezelésekhez hasonlóan a tirzepatidot szedő résztvevőknél a zsírtömeg körülbelül háromszor nagyobb százalékos csökkenése volt megfigyelhető a sovány testtömeg csökkenéséhez képest, ami a testösszetétel általános javulását eredményezte – mondta a SURMOUNT-1 társ-vizsgálat vezetője, Dr. Louis Aronne (Comprehensive Weight Control Center, Weill Cornell Medicine, New York City) European Congress on Obesity-n (A vizsgálati eredmények 2022-ben a New England Journal of Medicine (NEJM) című folyóiratban jelentek meg). Összehasonlításul a Lap-Band műtéten átesettek átlagos súlyvesztése 17%, a sleeve gastrectomia utáni átlagos súlyvesztés 25%, a gyomor bypass utánié pedig 33%, így a tirzepatid hatása a bariátriai műtétekéhez mérhető.

A testsúlycsökkenés és a testösszetétel vizsgálata

A tirzepatid egy új glükózfüggő inzulinotróp polipeptid (GIP) és glükagonszerű peptid-1 (GLP-1) receptor agonista, amely az agy étvágyszabályozásában, táplálékfelvétel csökkentésében és a zsírfelhasználás modulálásában szereplő GIP és a GLP-1 receptorokat aktiválja.

A 3. fázisú, kettős vak, randomizált, kontrollált vizsgálatban 2539 felnőtt adatai szerepeltek, akiknek BMI-je ≥ 30 kg/m² (I., II., III. osztályú elhízás) vagy ≥ 27 kg/m² (túlsúly) volt, és egy vagy több, a testsúlyhoz kapcsolódó szövődménnyel rendelkeztek, de a cukorbetegség kizáró ok volt. A kiinduláskor az átlagos testsúly 104,8 kg, az átlagos BMI 38,0 kg/m² volt, és a résztvevők 94,5%-ának BMI-je volt ≥ 30 kg/m².

A betegeket 72 héten keresztül hetente egyszeri szubkután tirzepatid (5 mg, 10 mg vagy 15 mg) vagy placebo adására randomizálták. Az elsődleges cél annak kimutatása volt, hogy a tirzepatid jobb a placebónál a testtömeg százalékos változása és az ≥ 5%-os testsúlycsökkenést elérő résztvevők aránya tekintetében. A kiindulási értékhez képest bekövetkezett százalékos testtömeg-változást és az ≥ 5%-os testtömeg-csökkenést mutató résztvevők arányát az ≥ 27 és < 30 kg/m², ≥ 30 és < 35 kg/m² (1. osztályú elhízás), ≥ 35 és < 40 kg/m² (2. osztályú elhízás) és ≥ 40 kg/m2 (3. osztályú elhízás) közötti BMI-kategóriákban is értékelték.

Ezenkívül egy retrospektív alcsoport elemzésben azt is értékelték, hogy a kettős energiájú röntgenabszorpcióval mért testösszetétel hogyan változott a kiindulási értékhez képest a < 50 éves (n=99), 50-64,9 éves (n=41) és ≥ 65 éves (n=20) alcsoportokban. A 72 hetes követési idő alatt az átlagos testsúlycsökkenés -16,0%, -21,4% és -22,5% volt az 5 mg, 10 mg és 15 mg tirzepatid kezelésben részesülteknél, szemben a placebót kapók -2,4%-ával (mindegyik P < 0,001 a placebóval szemben).

A ≥ 5%, ≥ 10%, ≥ 15%, ≥ 20% és ≥ 25%-os célsúlycsökkenést elérő résztvevők százalékos arányát rögzítették. Több mint 90% érte el az ≥ 5%-os súlycsökkenést, függetlenül a BMI-től és a tirzepatid adagjától, míg a 10 mg-os és 15 mg-os csoportokban 55,5% és 62,9% érte el az ≥ 20%-os súlycsökkenést, és 35,0% és 39,7% a 10 mg-os és 15 mg-os csoportokban az ≥ 25%-os súlycsökkenést.

A BMI-kategória növekedése szerint a 10 mg-os csoportban a súlycsökkenés -18,2 kg, -21,9 kg, -22,0 kg és -20,7 kg volt; a 15 mg-os csoportban pedig -18,1 kg, -21,2 kg, -24,5 kg és -22,8 kg. Az 5 mg-os csoportban a súlycsökkenés a legalacsonyabbtól a legmagasabb BMI-kategóriáig -16,6 kg és -15,9 kg között mozgott, ami arra utal, hogy csak a magasabb BMI-kategóriákban van szükségünk a nagyobb dózisra, az alacsonyabb testsúlyú kategóriákban kisebb mértékű a fogyás, aminek eléréséhez elegendő alacsonyabb dózist alkalmazni. Az életmódbeli és sebészeti beavatkozásokhoz hasonlóan a tirzepatidot szedő résztvevőknél a zsírtömeg körülbelül háromszor akkora mértékben csökkent, mint a sovány testtömeg, ami a testösszetétel általános javulását eredményezte.

A kezelt csoportban a teljes zsírtömeg 33,9%-kal, a viszcerális zsírtömeg 40%-kal csökkent, míg a placebocsoportban ezek a csökkenések 8,2%-osak illetve 7,3%-osak voltak. Az idősebbeknél (≥ 65 év) megközelítőleg a fiatalokkal azonos mértékben veszítettek zsír- és a sovány testtömeget.

Ami a betegek által a 36 tételes rövidített egészségügyi felmérés (Short-Form Health Survey, SF-36) alapján jelentett eredményeket illeti, a fizikai funkciók pontszámai 72 hét alatt jelentősen javultak a placebóhoz képest, különösen azoknál, akiknek a fizikai funkciói a kiinduláskor korlátozottak voltak.

A biztonságosságról és a tolerálhatóságról korábban a NEJM cikkében számoltak be. A tirzepatiddal kapcsolatos leggyakoribb nemkívánatos események gasztrointesztinális jellegűek voltak, és a kezelés megszakítását okozó nemkívánatos események az 5 mg-os, 10 mg-os és 15 mg-os adagokat vagy placebót kapó résztvevők 4,3%-ánál, 7,1%-ánál, 6,2%-ánál és 2,6%-ánál fordultak elő.

A SURMOUNT-1 vizsgálatot a Lilly szponzorálta.

Forrás:

European Congress on Obesity

Jastreboff AM, Aronne LJ, Nadia N. Ahmad NN, et al for the SURMOUNT-1 Investigators: Tirzepatide Once Weekly for the Treatment of Obesity N Engl J Med 2022; 387:205-216

DOI: 10.1056/NEJMoa2206038