A krónikus betegségek okozta halálozás még ma is jelentős hányadot tesz ki a halálokok között világszerte, és az egészségügyi ellátási költségek számottevő hányadát is az idült kórképek kezelése és gondozása emészti fel. A leggyakoribb krónikus betegségek közé tartoznak a reumás kórképek, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a magas vérnyomás, a szívelégtelenség és a cukorbetegség. A hypertonia és a diabetes mellitus a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és az idült vesebetegség leggyakoribb kockázati tényezője.

A hazai diabetológiai gyakorlatot alapvetően meghatározó szakmai irányelv – „A diabetes mellitus kórismézéséről, a cukorbetegek antihyperglykaemiás kezeléséről és gondozásáról felnőttkorban” – a közelmúltban megújult. Hivatalosan megjelent az Egészségügyi Közlönyben, majd a Diabetologia Hungaricahasábjain, illetve elérhetővé vált az ÁEEK és a Magyar Diabetes Társaság honlapján. A szakmai irányelv korábbi változata 2017. január­ban látott napvilágot. Az elmúlt mintegy 3 évben a diabetológia terén szá­mos új adat vált ismertté, ami indokolttá tette a korábbi változat jelentős megújítását.

A HFrEF kezelésére használt prognózisjavító szereken túl az SGLT2-gátlók megjelenése a kardiológiai terápiás palettán az elmúlt évek egyik nagy sikertörténetének tekinthető. Az SGLT2-gátló dapagliflozinnal végzett kemény végpontú klinikai vizsgálatok igazolták a dapagliflozin kedvező hatásait diabeteses és nem diabeteses HFrEF-betegek körében egyaránt. A European Society of Cardiology 2020-ban várható új szívelégtelenség-irányelve feltehetően konkrét ajánlásokat fog megfogalmazni az SGLT2- gátlók HFrEF-ben történő alkalmazásáról.

A harmincas-negyvenes éveikben járó nők petefészekműködését befolyásoló betegségek fokozhatják a szívbetegségek kockázatát.

A metformint szedő cukorbetegek kilátásai kedvezőbbek COVID-19 fertőzéskor.

A cukorbetegség krónikus megbetegedés, melynek kezelésében és gondozásában fontos feladat a macro- és microvascularis szövődmények prevenciója. A megfelelő vércukorkontroll igazoltan csökkenti ezek kockázatát. 

Egy most nyilvánosságra hozott vizsgálat szerint 1-es típusú cukorbetegségben az elégtelen glükózkontroll fokozza az évtizedekkel később fellépő szövődmények kockázatát.

A COVID-19 betegség igen kifejezett légzőszervi elégtelenség kiváltása révén, valamint a kórokozó, a SARS-CoV-2 koronavírus terjedésének kiemel­kedő gyorsasága okán az egész humán egészségügy jelenlegi legnagyobb problémáját jelenti.

Az egészséges populációt érintő állapotfelmérésekkel, a kockázati tényezők felmérésével, a megfelelő korai intézkedésekkel látványosan csökkenthet­nénk a kardiovaszkuláris betegségekkel összefüggő terheket. összpontosítunk.

Bár nincsenek arra vonatkozóan adatok, hogy a diabeteszes betegek nagyobb valószínűséggel fertőződnének meg a COVID-19 vírussal, mint az átlagnépesség, de annyi bizonyos, hogy megfertőződés esetén gyakoribbak a súlyos komplikációk.