hirdetés

Több májbetegségben is haszonnal alkalmazható a CHI3L1 biomarker, ami forradalmasíthatja a májbetegségek diagnózisát és nyomon követését.

Egy matricához hasonló, vezeték nélküli mikrofluidikus tapasz segíthet a cisztás fibrózis kimutatásában és a kezelés monitorozásában.

Kanadai kutatók jellegzetes mintázatot fedeztek fel a még nem diagnosztizált SM-betegek orvoshoz fordulási szokásaiban.

Pontosabb célba juttatást és jobb infiltrációt tesz lehetővé az új adagolási technológia.

Tyúk vagy tojás? Vajon a béta-sejtek állapotának megváltozása okozza a diabéteszt, vagy a betegség miatt változik meg a működőképességük?

Az AI által tervezett fehérjék a beteg sejtekhez kötődve zászlóként jelzik az immunrendszer számára, hol kellene beavatkozniuk.

 

 

A mindennapi szülészeti és nőgyógyászati ellátásban gyakran előforduló betegségekkel foglalkozik az Orvostovábbképző Szemle jelenlegi száma.

Magas vérnyomással szövődő várandósság után megnő a krónikus hiper­tónia és egyéb kardiovaszkuláris betegségek kockázata. A különböző ter­hességi hipertóniás betegségek közül a korai kezdetű preeklampszia okozza a legnagyobb rizikót. A kórképek kialakulásának hátterében valószínűleg a várandósság alatt létrejövő szubklinikai endothelsejt-sérülés áll, melynek kiváltásában immunológiai tényezők játszanak szerepet. A hipertóniás váran­dós nők figyelmét fel kell hívni a várható kockázatra, a vérnyomás-ellenőrzés jelentőségére, valamint a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésének lehe­tőségére. Jelenleg az egészséges életmóddal, a rendszeres aerob fizikai tevé­kenységgel, a megfelelő diétával, az ideális testsúly biztosításával, a dohányzás mellőzésével lehet csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját.

 A közlemény célja, hogy rámutasson a magas rizikójú HPV-típusok egy­mástól különböző rákkeltő hatására. A leggyakoribb és legagresszívebb 16-os és 18-as fajta mellett felhívjuk a figyelmet a többi hr (high-risk) típus veszélyére és jelentőségére, továbbá hangsúlyozni kívánjuk a közismerten fontos méhnyakrák-megelőzési stratégiák (pl. a védőoltás) széles körű al­kalmazásának fontosságát.

Az endometriosis krónikus betegség, melyre a méhnyálkahártyához ha­sonló szövet méhüregen kívüli előfordulása jellemző. A reproduktív korú nők mintegy 10%-át érinti, ami ma Magyarországon 200 000, világszerte körülbelül 190 millió nőt jelent. Az endometriosist jóindulatú betegségnek tartjuk, egyes tulajdonságai mégis rosszindulatú sajátosságot mutatnak. Az endometriosis és a daganatos megbetegedések közötti kapcsolat he­terogén jellegű, daganattípusonként eltérő kockázati profilokat mutat. Klinikai szempontból leginkább a petefészekrák-kockázat felmérésében van gyakorlati jelentősége.

 

 

 

 

hirdetés
hirdetés

Az áttekintő közlemény ismerteti a mineralokortikoidreceptor-antagonistákkal folytatott kezelés jelenlegi szerepét miokardiális szívinfarktus után, de kitér egyéb felhasználásukra is a kardiológiai ellátásban. Bemutatja az elérhető készítmények típusait, indikációit, különbözőségeit is.

Az antikoaguláns terápia indítása vagy visszaállítása intracerebrális vérzést
követően nagy körültekintést és több szakma konzultációját igénylő döntéshozatal nyomán történhet. Ennek során a tromboembolizációs rizikó, az agyvérzés típusa határozza meg, hogy vérzés után is alkalmazható-e tartós antikoaguláns kezelés – ha igen, annak időzítése döntő jelentőségű. Az orális antikoagulálás során a direkt orális antikoagulánsok preferálandók.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és a kardiovaszkuláris megbete­gedések (CVD) a közös rizikófaktorok és a részben közös patomechanizmus okán gyakran járnak együtt, ami fokozott morbiditási és mortalitási kocká­zatot jelent. Hazánkban a születéskor várható élettartam az Eurostat 2023. évi adatai szerint 76,7 év, míg az EU-átlag (!) 81,4 év. Nők esetében: 79,9 év (EU: 84), férfiak esetében: 73,4 év (EU: 78,7). A CVD ellátásában a béta-adrenoreceptor-blokkolók, a COPD kezelésében a béta-receptor-izgatók alapvető szerepet játszanak. A dolgozat célja a patomechanizmusok átte­kintésével az optimális gyógyszerelés beállítása, és a betegek életkilátá­sainak, életminőségének javítása.

 A tüdő- és szívbetegségek szoros összefüggését anatómiai és funkcionális okok is magyarázzák. A mellkasban helyezkedik el mindkét szerv – erre utal a cím: a „ház” a mellkas, és csak akkor lesznek „jó szomszédok”, ha mindkettő optimálisan teljesíti a feladatait. Azonban károsodásuk kihat a szervezet egészére is, mivel az oxigén biztosítása a tüdő feladata, de azt a keringés szállítja el a sejtekhez, amit a szív irányít. Együttes megbete­gedésüket korábban társbetegségnek hívtuk, most a szindémia kifejezés használatos.

A molekulárisan célzott, daganatellenes biológiai terápiák száma rohamosan növekszik, a klasszikus citosztatikumokhoz képest antineoplasztikus effekti­vitásuk szelektívebb, és számos, szokatlan nem kívánt hatásuk lehet; többek között immunrendszeri elváltozásokat, endokrinopátiákat és cukorbetegséget okozhatnak. A biológiai hatóanyagok mintegy harmadát érintő diabetogén effektust időben fel kell ismerni, mivel a normoglikémia fenntartása az aktív onkoterápia hatékonyságának és a beteg jó életminőségének is feltétele. A cél­zott antineoplasztikumok használatának terjedése várhatóan új kihívásokat teremt, a specifikus mellékhatások hatékonyabb menedzseléséhez feltétle­nül ajánlott az onkológusok, diabetológusok és az endokrinológusok szoros együttműködése és az onkodiabetológiai szemléletmód elsajátítása.

 Az elmúlt tíz-tizenöt évben a hordozható, megfizethető és egyre jobb minősé­gű eszközök megjelenésével az ágy melletti ultrahangvizsgálat szinte minden orvosi szakmában megjelent, és az akut betegellátás szerves részévé vált. Használata annyira megkerülhetetlen, hogy kis túlzással az ultrahang a „XXI. század sztetoszkópja” lett. A cikkben a teljesség igénye nélkül a módszer által biztosított előnyöket és hátrányokat tárgyaljuk, kiemelve a magyarországi sajátosságokat. Mindenkit biztatunk az ágy melletti ultrahangvizsgálatok tanfolyamokon való elsajátítására és mindennapi gyakorlására, mellyel gyor­san és kis költséggel növelhető a betegellátás színvonala.

 

 

Várandósság idején és a gyermekágyi időszak alatt jelentősen emelkedik a vénás tromboembólia kockázata, jelenleg is a tüdőembólia az anyai ha­lálozás leggyakoribb oka. A tromboembóliás eseményeket számos tényező befolyásolja, köztük a veleszületett és szerzett trombofíliák. Bár a heparin, főként az alacsony molekulasúlyú heparin (LMWH) tromboprofilaxisként alkalmazása a terhes nők esetében igen elterjedt, az irányelvek eltérnek mind az indikációt, mind az alkalmazás módját tekintve. Az alábbi cikk a terhességi tromboembólia kockázati tényezőit és a tromboprofilaxis irányelveit foglalja össze.

A korai emlőrák kemoterápiája mellett gyakran fordul elő késői hányinger és hányás, mely az életminőség rontása mellett a kezelés alkalmazhatóságát is veszélyeztetheti. Hátterében felmerül a gyomornyálkahártya károsodása és a diszpepszia szerepe, így a pantoprazol segíthet a tünetek enyhítésében. A PantoCIN vizsgálat eredményei alapján a pantoprazol csökkenti a késői hányinger gyakoriságát és súlyosságát, emellett könnyen elérhető, kedvező árú és biztonságos kezelés, így profilaxisként alkalmazása megfontolandó az emetogén kemoterápia mellett.

A fogamzásgátló módszerek közül az orális fogamzásgátló készítmények terjedtek el a legszélesebb körben, és azok közül is leginkább az ösztrogént és progeszteront egyaránt tartalmazó, kombinált orális fogamzásgátlók. Vannak azonban olyan társbetegségek és állapotok, amikor ezek helyett in­kább a kizárólag progeszteront tartalmazó készítmények szedése ajánlott.

 A szédülés meglehetősen kellemetlen tünet, amelyet az egyensúly-érzé­kelés zavara okoz. Az érintettek úgy érzik, hogy testük mozog vagy forog, bizonytalanul lebeg, bágyadttá válnak, és akár ájulás is környékezi őket. Ezek az érzések rendszerint felálláskor vagy a fej mozgatásakor, esetleg járás közben jelentkeznek. Szédüléskor olyan erős hányingere is lehet a betegnek, hogy kénytelen leülni vagy lefeküdni. A tünetek néhány má­sodperctől több óráig is fennállhatnak, akár folyamatosan, de jellemzően inkább hosszabb-rövidebb periódusonként fordulnak elő.

A nehézláb-érzés az elégtelen vénás keringés következtében alakul ki, a visszérbetegség első tünete lehet. Az alsó végtagokban jelentkező „ól­mos”, elnehezült érzéssel jár, amihez kellemetlen bizsergés, sőt fájdalom is társulhat.
EKG-fiziológia dióhéjban

Konferencia információ

 

 

 

Idén ősszel, 2025. október 10–11-én, Gyulán kerül megrendezésre a II. Magyar Onkometabolikus és Onko-Diabetológiai Továbbképzés és Konferencia.
Várjuk szeretettel orvosok és szakdolgozók jelentkezését.

 

A rendezvényen történő részvétel minden esetben regisztrációhoz kötött. Jelentkezni a www.onkodiabetologia.hu weboldalon lehet.

 

A programról részletesen itt olvashat.

 

 

Hírlevél

 

Kedves Olvasóink!

 

Legközelebbi Hírlevelünket

 

2025. október 10-én küldjük ki.

Figyelje Hírlevelünket.

 

 

   Korábbi számainkat itt olvashatja.

   

Ha szeretne tájékoztatást kapni a legfrissebb szakmai híreinkről, iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre!

books.medicalonline

 
Tovább a bolthoz