Rekedtség

A folyamatos hangos beszéd, a dohányzás és a fűszeres ételek előbb-utóbb rekedtséget okoznak

A beszédhang úgy jön létre, hogy a tüdôbôl érkezô levegô rezgésbe hozza a hangszalagokat, s ezáltal hanghullámokat kelt. A hangszalagok mozgatásáért és megfeszítéséért a gége porcai és az azokhoz kapcsolódó izmok felelôsek. A rekedtség a gégét, a hangszalagokat érintô betegségek elsô jele.

Milyen betegségek járnak rekedtséggel?

A magától gyógyuló rekedtség fô oka a heveny gégegyulladás, amely felsô légúti fertôzés egyik összetevôje is lehet. Dohányzás vagy a hangszalagok rendszeres túlerôltetése mellett idültté válhat. A hangszalagok izmainak megfeszülése miatt az idegesség, a stressz is
okozhat rekedtséget. Nyaki, mellkasi mûtét után idegsérülés lehetôségére is gondolni kell. Rekedtséggel járhat több hormonális rendellenesség (pl. pajzsmirigy-alulmûködés) és gyulladásos ízületi betegség. Hasonló tünet hívhatja fel a figyelmet a vírusos gégesze-
mölcsre és a gége polipjára, daganatára is. A gégerák leginkább a dohányosokat,
az alkohol barátait és a savas refluxban szenvedôket veszélyezteti.

Hogyan derítik fel a rekedtség okát?

A háziorvos vagy a szakorvos elôször kikérdezi a beteget hangjának megváltozásáról,
korábbi betegségeirôl, a gégét veszélyeztetô életmódbeli szokásairól (dohányzás, alkohol, hanghasználat). A több mint 2 hete fennálló rekedtség okának felderítésére gégetükörrel vizsgálja meg a gégét. Ha ez az egyszerû, fájdalommentes vizsgálat gyanús elváltozást
jelez, akkor apró szövetmintát vesz a pontos kórisme megállapítása céljából.

Hogyan kezelhető a rekedtség?

„Rekedtségcsillapítókat” nem árulnak a gyógyszertárakban: a kezelésnek a tünet okát kell megszüntetnie. Ha baktériumfertôzés vagy allergia van a háttérben, segít az antibiotikum vagy az allergiaellenes gyógyszer. A savas reflux okozta rekedtség gyomorsavtermelést
gátló szerrel kezelhetô. Az asztma elleni gyógyszerek okozta krónikus gégegyulladást
gyógyszerváltással, az adag csökkentésével lehet mérsékelni. A pajzsmirigy-alulmûködés hormonkezelése a beszédhangot is javítja. A gége rosszindulatú daganatai korai mûtéttel véglegesen meggyógyíthatók.

Hogyan kímélhetjük hangszalagjainkat?

A hangszalagoknak nem tesz jót a sok „tornáztatás”, ezért ha berekedünk, tartózkodnunk
kell a hangos beszédtôl, a gyakori köhögéstôl, torokköszörüléstôl. Az aktív és passzív dohányzást, a szennyezett levegôt hangképzô szerveink épsége érdekében is kerülnünk kell. A csípôs fûszerek, alkoholos és szénsavas italok kerülésével is javíthatunk hangunkon. A „hangterápia” olyan irányban módosítja a hangképzéssel kapcsolatos szokásokat, hogy mérséklôdjön a gége igénybevétele – különösen azoknak érdemes hangterapeutához fordulniuk, akik a mindennapi munkájukban is használják a hangjukat.